Nyári bakancslista.

Nem vettem észre mikor történt az átmenet. De egy ideje már jelen időben beszélek a nyárról. Reggelenként és este azért még viselem néha a legvastagabb téli pulóvert. Az év első fagylaltja, szalmakalap, nyári képeslapok, az első rózsák és szamócák a kertben, bodzavirágzás az erdőben, margaréták az út szélén, napolaj, napszemüveg, lenvászonból készült nadrág és ing, nyári influenza, piknik, limonádé, frissen nyírt fű illata, nyári eső, nyári esőben behúzódni egy hársfa alá - befőttesüvegben gyűjtögetem a nyár egyszerű, boldog pillanatait. Bevallom, még bakancslistát is írtam, s bár lesz, ha megadatik, néhány kiemelkedő élmény és pillanat, a tételek többségét tekintve apró, ismétlődő tevékenységek fogják felejthetetlenné formálni az idei nyarat. Olyamik, mint újraolvasni a már meglévő könyveket. Minden nap kötni valamennyit a lányomnak készülő takaróhoz, minden nap írni valamit a füzetbe, amit azért kaptam tőle, hogy elmeséljem az életemet, az emlékeimet. Új nyári recepteket kipróbálni. A környékbeli gyógynövényekről tanulni. Kedvvel dolgozni. Bodzaszörpöt készíteni, esténként sötétedésig olvasni, függőágyban éjszakázni, vendégeket hívni, írni, túrázni, barátokkal kávézóban reggelizni, utazni, képeslapot küldeni. Hétköznapi dolgokból - bár ilyen nincs is - nagy ügyet csinálni. Szokásos tevékenységeket - a kedvenceim - különlegessé tenni. Azzal, hogy lefotózom őket, írok róluk, századjára is, jegyzeteket készítek, vagy csak csendes hálával megállok a balkonon az esti szürkületben s figyelem, hogyan bukkanak fel egymás után az éjszakát beragyogó csillagok.