Wednesday, August 7, 2024

Játék és nosztalgia.

Ma reggel, ahogy egy csésze kávéval a kezemben körbejártam az udvart, eszembe jutott, hogy mikor tizenhárom éve ideköltöztünk, azt hiszem, az első fotók akkor is száradó ruhákról készültek. Emlékszem, egy macska is idekeveredett, a szomszéd cicája, aki a mai napig él. Úgy értem, a macska. De a szomszéd is, persze. Őszintén szólva a régimódi eszközökhöz való ragaszkodásom ellenére nem vagyok egy nosztalgikus alkat, a múltnál sokkal jobban érdekel a jelen és a jövő, de azért a száradó ruhák látványa, ahogy ugyanúgy lebegnek a szélben, mint sok évvel ezelőtt, s én ugyanúgy lefotózom, blogbejegyzést írok köréje - ez azért még mindig kedves. 

Múlt héten, míg a lányom végigaludta a hosszú utat Amszterdamba, én le sem tudtam hunyni a szememet - utána persze estem össze a fáradtságtól -, annyira örültem, hogy elől ülhettünk a buszon, s hogy egy olyan országba mehetek, ahol még soha nem jártam. Még akkor is, ha az autópályán egyelőre nem sok érdekeset lehetett látni belőle.

Ezeket a dolgokat nem lehet erőltetni. De lehet gyakorolni. Vigyázni rájuk. Ha szükséges, néha pihentetni. Mindig boldoggá tesz, mikor érzem, hogy még mindig megvan bennem ez a gyermeki rész, még nem tettem tönkre. Mert sokféleképpen tönkre lehet tenni az egyszerű, jól bevált dolgok iránt érzett örömet.

Arra gondoltam, szeretnék újból szervezni egy szerény nyereményjátékot, melynek keretében egy kérdésemre adott válaszért cserébe minden, a jelen bejegyzés alatt kommentelőnek esélye lesz megnyerni egy általam összeállított ajándékcsomagot. Az ajándék a Felettem az ég című könyvem egy példánya lesz, amit igény esetén szívesen dedikálok is. ( S még néhány apróság, de olyan friss az ötlet, hogy ezek számomra is meglepetések egyelőre.) 

Kérdésem a következő: milyen témák érdekelnek, miről szeretnél olvasni a blogon? Ha esetleg újból készítenék egy zine-t, mi lenne az a hétköznapjaidat segítő témakör, amiről szívesen olvasnál, amit egy kézzel készített újság formájában szívesen hordoznál a táskádban? 

(A válaszokat vasárnap éjfélig várom (augusztus 11, 24 óra). Hétfőn reggel pedig sorsolok.)

28 comments:

Betty said...

Szívesen olvasnék a cicákról. Arról, hogy Te, aki kutyás voltál, át tudtál-e állni, el tudod-e fogadni, hogy mások, tudod-e őket tiszta szeretettel szeretni, el tudod-e fogadni az önállóságukat, amitől többek között mások, mint a kutyák. Vagyis ezt a "leckét" mennyire sikerült megcsinálnod, és a cicák mennyire tudtak és tudnak beilleszkedni a mindennapjaidba. A zine-ben pedig én a mindennapok és azokban történt történetek feldolgozásáról, a és a hittel ezeknek a könnyebben kezelhetőségéről, illetve ha nem megy akkor az elfogadásáról olvasnék, vagyis a HIT és az élet kapcsolatáról, mert ezeket szeretem látni és olvasni az írásaidba (remélem jól és érthetően meg tudtam fogalmazni). Köszönöm. :) Betty

Ivanciuc Krisztina said...

Nagyon tetszenek az egyszerű mindennapokról szóló bejegyzések, a kicsi apró dolgoknak való öröm fejlesztése és megélése a hétköznapokban. Mivel nekem kicsi gyermekeim vannak, bármilyen gyereknevelési tanács vagy bátorítás is jól esik. Nem afféle szabályok vagy tuti tippek sorozatára gondolok, hanem olyan megélt dolgok amiket egy fiatal anyukának, aki még az út kezdetén van, ön szerint jó lenne hallani, vagy amit jól esett volna tudni amikor kicsik voltak a gyerekei, amiket szívesen tovább adna akár a saját lányainak is. És nagyon köszönöm, hogy része lehetek ennek a közösségnek, sokat kaptam már általa! Isten áldja!

Zsuzsa said...

Én a hétköznapokról szeretek olvasni, apróságoktól, fényről, sétáról, egy képeslapról, emberekről, ünnepekről, de közben meg az utazásaidról is. És a hitedről. Ó, Zine, hát abban minden jöhet, vers, recept, fotó, bármi. Nagyon bánom, hogy nekem csak az utolsó van meg, bár valahogy szereznék a korábbiakból is:-)

Zsuzsa said...

Én erre a régi Márta bejegyzéseket "használom", akár a 10 évvel ezelőttieket is, vagy még régebbit azokból az időkből, mikor kicsik voltak Mártáék lányai.

Penny Lane said...

Kedve Márta!
Nem szoktam sokszor hozzád kommentelni, de mindig elolvasom mit írsz. Sőt, nemrégiben a kezdetektől elkezdtelek olvasni, hogy jobban "megismerjelek". Nagyon érdekes az a metamorfózis, amin átmentél te is és a blogod is. Nem tudom te érzékeled-e vagy tudatos volt-e, de egy "sima" blogból irodalmi igényességű munkák lettek. Nekem tetszik a "régi" Márta és az "új" Márta is, ezért azt mondom rád hagynám miről írsz. Ha mégis mondani kellene valamit, akkor számomra azért külön érdekes, hogy hogyan jutottál el a mai énedig. Hogyan vagy nyugodt, pozitív? Miből merítesz erőt? Külön szeretem az utazós posztokat is. :)

Anonymous said...

Kedves Márta,
Krisztina és Betti szerintem már mindent leírt, amiről én is szívesen olvasnék :)
Továbbá nekem is épp hogy kirepült a 4 "orgonasípom", helyettük 4 cicust és egy kutyust terelgetek és ráadásul hasonló korúak vagyunk, hasonlóan nyitottak az apróságokra, sőt még az aktuális kedvenc illatunk is ugyanaz! (Nomade:)
Azt is szeretem, ha kötögetésről, varrogatásról írsz, mert nekem is van egy meskás kézműves boltom... (herisson - egyszer kukkants be! :)
Szeretettel üdvözöllek Kriszti (Dunakanyar)

márta said...

Fantasztikus kérdések, témák eddig, jegyzetelek, köszönöm! :)
Külön szeretem, hogy még a macskákra is kíváncsiak vagytok, minden téma nagyon-nagyon fontos!

márta said...

Természetesen lehet ugyanazt írni, amit más már leírt, ez nekem is értékes visszajelzés.

Anonymous said...

A hétköznapi apró örömök meglátása, értékelése! A hit kérdése számodra… a soha nincsenek véletlenek kérdése… a gyerekeid “elengedése”…
Amúgy számomra minden érdekes, tanulságos! Minden mondatodat, írásodat szívom magamba, mint szivacs a vizet és naponta merítek belőle, ha kell ihletet is😉
És fontos számomra is az, hogy ez a blog már irodalmi írások fűzére…. és minden egyes láncszeme gyémánttal van körbe fűzve….
Piroska (Zetelakáról…)

Anonymous said...

Kifelejtettem, a kirándulásaid/kirándulásaitok kiválasztása/megszervezése…
A természettel való kapcsolódásod…
Ezek lehetnek a zöme-ben is ;)

Unknown said...

Kedves Márta!
Köszönöm a lehetőséget.
A nyár egyik fontos eseménye az olimpia. Ezért gondoltam arra,
hogy ha van kedved, a sportról, a mozgás öröméről is írhatnál.
A Zine pedig bármiről fog szólni, ugyanolyan nagyszerű lesz, mint a korábbiak.
Üdvözlettel,
Zsóka

Ivanciuc Krisztina said...

❤️

Anonymous said...

Éppen akartam írni messengeren. A játéktól független, még az előtt. Tudod, ahogy szoktam! Hogy nagyon vártalak, minden nap kerestelek, volt, hogy többször is! Kevés emberrel találkozom, aki megért, aki hozzám hasonló mélységeket lát, jár, érez! Te ilyen vagy! Számomra az írásaid a megpihenés, munka közt, harcok közt. Az egyszerűség, ahogy látod és ábrázolod a világot, felold! Nagyon szeretek olvasni az utazásaitokról, mégha nem is jártam sosem azokon a helyeken! És szívből átérzem a hiányaidat, a gyermekeid felnövése kapcsán, s az elengedés küzdelmét, mert én is ezt élem. Szeretem a könyveket, ezért ebben a szenvedélyedben is osztozom. Hálás vagyok Márta, hogy vagy, kicsit nekem is, de ezt tudod, mert rendszeresen lekommunikálom feléd! Nagyon szeretnék nyerni, pedig általában nem vagyok egy nyerő típus, de nagy nyereség az is számomra, amit adsz, a megnyitott lelked által!
❤️
Bergerné Figura Éva, Tompa

Éva said...

Szeretem, amikor a kávézós reggeleidről írsz, a hétköznapok apró szépségeiról, az esőről, a sétáidról vagy a könyvekről, melyeket éppen olvasol. Nehéz bármit is kiemelni, mert minden sorodat szeretem, és szívesen olvasom.

L. M. Zsuzsi said...

Jaj de jó, nagyon szeretném, ha lenne újra Zine! (Nekem csak egy van meg, de azt nagyon szeretem, és itt van mellettem az asztalon) Gondolkodom a témákon! És: nagyon szép ez a kottaszerű ritmus a kiteregetett textileken! Megihletett!

Anonymous said...

Drága Márta! A kezdetektől olvasom a blogod és rengeteg erőt merítek belőle. Hálás vagyok az írásaidért, mint anyaként, nőként és emberként is. Csodálatos ahogy a tiszta belső világod meglàtod a külső világban és visszatükrözöd az írásaidban. Szívesen olvasok a sétáidról, külső, belső utazásaidról, mély hitedről . A zine-t is szetettem nagyon, ha újra lenne, akkor örülnék bátorsággyakorlatoknak, apró kapaszkodóknak a hétköznapokhoz. De receptek is jöhetnek és fotók:) Sokszor ölellek virtuálisan! Üdvözlettel: " Márta Budapestről."

Zsuzsa said...

Milyen jókat ír mindenki!!!

Orsi said...

Csatlakozva az előttem szólókhoz, én is úgy de úgy örülnék, ha lenne megint zine!!! (Bár nekem is csak az utolsó van meg, és akár szkennelve is szívesen elvasnám az előzőt, vagy előzőket.) A zine az egyik, amit magammal szoktam vinni, amikor egy könyv befejezése után még nem tudok újba belekezdeni a következőbe, de útközben olvasni szeretnék :) És bármiről is szól, örülni fogok neki. Nagyon!

A blogon pedig, szintén az előttem szólókhoz csatlakozva, szívesen olvasnék a gyerekek elengedéséről, arról, hogy ezt hogy lehet jól csinálni.
Szeretem azokat az írásaidat is, amikben valami hétköznapi, apró dolgot új nézőpontból mutatsz meg.
Szeretem, amikor megmutatod valamilyen kézzel készített alkotásodat.
De igazából az egész blogodat szeretem.

(És nem vagyok egy nagy kommentelő, de néha gondolkozom, hogy talán írhatnék, örülhetnék, köszönetet mondhatnék gyakrabban is...)
Orsi (a zoknifonalas)

Anonymous said...

Drága Márta! Én is nagyon szívesen olvasom a bejegyzéseidet, könyveidet. 📚 Rendszeresen felkeresem a blogodat.
Továbbra is szívesen olvasnám az igaz Istenhittel kapcsolatos bejegyzéseidet, illetve nagyon sokat jelentene, ha a házasságról, a gyereknevelésről szóló írásokat olvashatnék.
Ami még sokat adna nekem, ha arról írnál, hogyan lehet introvertáltként valahogyan jól élni. (Egyszer olvastam, hogy te befelé forduló típus vagy. Mivel én lelkipásztor-feleség vagyok, azt érzem, hogy nem engedhetem meg magamnak azt, hogy befelé forduljak. Az extovertáltakhoz képest úgy érzem magamat, mintha nem érdekelne engem annyira mások élete, mintha nem tudnék eléggé szeretni. Valami ilyesmi. 😏)

Szeretettel kívánok sok áldást neked és a családodnak! ♥️ Rhodé

Zöld Anikó said...

Nagyon sokat jelentenek az írásaid nekem is. Mindenről és bármiről is olvasnék a te tolladból. Hálás vagyok az eddigiekért...

B-612 said...

Kedves Márta!
Nagyon szívesen olvasnék a hitedről, ahogyan azt megéled a mindennapokban, macskáidról, könyvekről, versekről amik számodra jelentősek. Ízekről, színekről, illatokról amik emléket ébresztenek benned. Töltőtollról és naplóról, a mindennapjaidról. Bármiről :) Lehulló falevélről :) A zinebe pedig ha írnál kedvenc igeverset, verset, idézetet bármit , nagy szeretettel olvasnám. Köszönet Neked.

Kósa Márta said...

Hogy miről olvasnék?! Macskákon kívül szinte bármiről... Honvágy, társkapcsolat, utazásaid, hosszan sorolhatnám. És még valami - a régebbi kétségeid magadról - vajon csitultak e?! /Talán írtam már régebben, hogy a nővérem számára nehéz volt feldolgozni a honvágyat, mely rövid élete során végig kísérte./

Anonymous said...

A hètköznapok szèp megelèlèsèről.A bennünk èlő öröm felfedezèsèről ès kiáradásáról,akkor is ha nem jók a körülmények.Az Istennel való kapcsolatod megèlèsèt a hètköznapokban.Fotok...olvasásèlmènyek.

Anikó said...

Drága Márta! Én is nagyon szeretem olvasni a bejegyzéseidet, a könyveidet. Szívesen olvasnék továbbra is a mindennapi élet történéseiről, a reggeli kávézásról, az utazásokról, a kézzel készített ajándékokról, a kedvenc receptjeidről, a kertről, az erdőről, a sétáidról, a zenéről, az általad olvasott könyv élményeidről és a mindezekhez fűződő gondolataidról. Szeretem a fotóidat, a képeslapjaidat. Nehéz mondani miről olvasnék még szívesen, mert mindent szeretek, amit írsz, ahogyan írsz!
Köszönöm, hogy olvashatom az írásaidat!
Szeretettel ölellek, Anikó Budapestről

Anna said...

Kedves Márta! Nekem tökéletesen megfelel és inspirál, hogy minden témádban az apró szépségekre irányítod a szemünket; a hétköznapok örömeire, amik bárki számára elérhetőek. A fotóid különösen közel hozzák ezt. És a zine? Először is nagyon örülök, hogy eszembe juttattad, újra el fogom olvasni azt a kettőt, ami nekem megvan:) A mini magazinban nagyon szeretem az olvasmányélményeiddel kapcsolatos írásaidat. Szeretettel és köszönettel: Anna

f.klarcsi said...

Kedves Márta! Most épp nem aktuális, de nagyon-nagyon szeretem az adventi kalendáriumodat! Ahogy összekapcsolódik a hétköznapok történése a transzcendenssel. Nagyon nehéz megfogalmazni, hogy mit is szeretek a blogodban, talán, ha néhány olyan bejegyzésedet említem meg, amiket ki is nyomtattam, és beletettem a könyveidbe, hogy újra és újra elővegyem: 2022. VII. 24. - a 23. Zsoltár parafrázisa; 2022. július 18. - Hogy mi fér a mindennapokba; 2024. márc. 8. Kérdések tükre. Tudom, ilyen bejegyzések születéséhez nem mindennap van meg az ihletetség, nagyon meg kell rágni a szavakat, hogy visszadják a gondolatokat.
Azt is nagyon szeretem, ha az olvasmányaidról írsz.
Zine-t pedig sose kaptam, de szeretnék.

f.klarcsi said...

Ja, és persze a fényképeidet is nagyon szeretem!

Adona said...

Fényről és árnyról, hitről. A fotóidat is szeretem. Meg ahogy írsz a mindennapi történések belső hatásairól.
Kisvirag