Ma délután elautóztunk Passauba. Nagyon szép város, mindig szívesen megyek oda. Az adventi időszakban különösen szép. Szeretem az ünnepi díszítést, az üzleteket, a kávézókat, a fényeket, a karácsonyi vásárt a dóm előtt. Szeretem aprólékosan végignézni, mit árulnak a vásárban. Szerintem minden annyira, de annyira szép. Mindig veszek valami apróságot emlékbe. Idén falemezből készült díszeket a saját, az ablakpárkányon levő miniatűr karácsonyfámra.
A dómot felújítják belülről, egy komplett emelődaru is van bent és mindenféle állványok. Az egyiken felfedeztem néhány angyalkát. Mintha aludnának, úgy néznek ki, a káosz kellős közepén.
Nekem is van néhány félkész dolgom itthon. Egy félig megvarrt angyalka, egy félig megkötött félpár zokni, napok óta egy semennyire sem feldíszített karácsonyfa, csak épp bele lett állítva a talpába. Egy félig-meddig előkészített ünnep. Ez itt most egyelőre még csak egy félig megírt adventi szöveg, egy még csak félig, írás közben kialakuló mondanivalóval és témával.
2 comments:
az a lilás karácsonyfadísz, mintha könyveket szimbolizálna, szép az a tér, és szép, hogy a felújítás ellenére is VAN ünneplés...eszembe juttatad a kedvenc könyvem (Gunar Gunarson ADVENT), és abban Benedikt évek óta mindig adventkor megy, és neki adventi rendje van a tevékenységeinek, ilyenkor, évek óta azonosan, de most közbejön néhány sűrgős feladat (mert megkérik, hogy segítsen más dolgokban, mint ami az ő dolga szokott lenni,) ...és szó nélkül megy, segít nem bánja, hogy az ő "menetrendje " változik ezek miatt...attól még megéli ő is azt,ami fontos...
lassan tényleg vége az adventi útnak (szinte sajnálom, mert jobb volt veled úton lenni), holnap még az év utolsó könyvklubi beszélgetésünk a Katona Tékában (török ábel , a 3. ég), aztán elutazom a lányomékhoz, és lassan az évnek is vége, (hatalmas nagy tüzes vágták lesznek jövőre a jósok szerint)
Post a Comment