Monday, December 4, 2023

4.


 

10 comments:

Éva said...

Köszönöm, hogy saját időt adsz nekünk. Ez az aventi ajándék tőled.

Anikó said...

Márta, köszönöm! Csodálatos ajándék nekünk az adventi kalendáriumod! Az időd, melyet nekünk adsz, mindig nagy szeretettel fogadom!

Anonyma said...

Kedves Márta! Mélyen átérzem amit meséltél az emberek közömbösségéről a szépség, a kézzel készített alkotások iránt (is). Mindenki be van zárulva a maga gondjaiba, a saját világába, nehéz rést találni rajta de nem lehetetlen! Mostanában történt, amit most elmesélek azért, mert az én hitemet picit visszaadta, hogy nem reménytelen a helyzet! A Biblia-körünk kórusával meghívtak és egy kis város pszichiátriai osztályán adtuk elő kis műsorunkat. Azt el sem mesélem, hogy milyen érzés volt úgy szerepelni, hogy üres közömbös tekintetekkel volt tele a nézőtér.Viszont azt már érdemes, hogy az előadásunk végén odajött hozzánk egy fiatalember és elmondta, hogy nagyon köszöni az élményt, mert az elején, amikor elkezdtük a műsort és rájött, hogy "Istenezni" fogunk, akkor ő ki akart menni, de valahogy mégis maradt:-" Behunytam a szemem és kinyílt a lelkem, átjárt a melegség."- mondta. Ezért a mondatért megérte,időt, fáradságot nem sajnálva készülni, utazni, szívből-lélekből előadni. Eszembe jut dédmamám mondása is sokszor: " Csak tedd meg, ami tőled telik, a többi a Jóisten dolga!" Ezt a mondatot hoztam Neked Márta, legyen csodás Advented! :) Köszönöm, hogy olvashatlak!

Katalin said...

Nem vagy egyedül Márta, (ezzel az érzéssel sem)...nemrég hallgattam meg Tompa Andrea és Erdős Virág hasonló gondolatait - az irodalomról - (https://www.youtube.com/watch?v=TK6igH6duRM )

Nagyon köszönöm, hogy adod az idődet, gondolatodat, figyelmedet, szeretetedet nekünk is, nagyon hálás vagyok érte
(sajnos a fülhallgatóm nélkül nagyon halk volt a felvétel, alig hallható a hangod teljes felcsavart hangszórók ellenére is, de megérte fülelni :))) :D ♥ )

márta said...

Igen, gondoltam, hogy fülhallgató nélkül megint halk lesz, de még mindig csak egy telefonom van a felvételhez, még mindig nem tervezek videoblogger lenni :):)

f.klarcsi said...

Kedves Márta!

Jól ismerem ezt az érzést, amiről beszélsz, hisz 3 fiús mamaként sokszor megtapasztaltam. köszönöm, hogy megosztottad velnk ezeket a gondolatokat, valóban erőt ad, hogy másnak is fáj a közömbösség. Laczkfi János vidám hangulatú kis versével szeretném megmutatni, hogy legalább ezt a kalendáriumodat nem vezeted hiába. (Meg persze az egész blogot.)

Várakozás

Az az igazság, hogy jónak lenni unalmas,
ülni leeresztett kézzel, csorgó nyállal,
bambán mosolyogva, és várni a Karácsonyt.
Mondjuk a jóság annak unalmas leginkább,
aki még nem próbálta, csak elképzeli.
Ugyanis ha kicsit is jó akarok lenni,
mindig van egy jó ötletem meg ezer még jobb,
menni kell a hulló hóba imádkozni,
valakinek segíteni, jóhírt olvasni, hallgatni,
jó zenébe fejest ugrani, szeretni azt, aki a miénk,
gondoskodni a rám bízottakról, meghallani, kiket
bíznak rám még nap mint nap, megkeresni őket,
foglalkozni velük, adni, töltekezni, szemlélni,
ha kicsit is jó akarok lenni, meghalni sincs időm.

Kósa Márta said...

Számtalan ember sóvárogja a figyelmet, a szeretetet. A kódot nehéz megfejteni, ami a szívüket nyitja.
Mióta boldog "nyugger" vagyok minden decemberben sapkákat készítek másoknak, magamért.
Az ajándékozás nekem IS öröm. (Partfal...)

Anonymous said...

Kedves Márta! A videóban elhangzottak közben egy idézet jutott eszembe:
"Ne szomorkodj, ha valami szépet csinálsz, és senki sem veszi észre. A Nap is minden reggel csodálatos előadást tart, pedig a közönség nagy része alszik."
Régen írtam neked, pedig nincs olyan nap, hogy ne nézném a blogot, vagy az Instagramot, írtál e. Szerintem nagyon sokan vagyunk ezzel. Ezúton köszönöm neked, hogy kitartóan táplálod ez iránti éhségünket. Kívánok neked és minden olvasó társamnak áldott, örömteli várakozással teljes adventet!
Szeretettel: Zita

Anonymous said...

Hálásan köszönöm Márta🙏

Anonymous said...

❤️❤️❤️