Tuesday, September 14, 2010

Nézek


ki az ablakon az esős őszbe meg abba a kis végtelendarabkába, ami ebbe a téglalapalakba belefér. Minden nap halogatom az őszi kerti munkák elkezdését, a folyamatos esőzés okán, és igazam van, mert ma például, mikor egy kis sárga virágcsokrot akartam összeállítani magamnak (borús időben világítanak a sárga virágok), nem meglepő módon úgy elcsúsztam a sárban, hogy a kezemben levő olló kivágta a kedvenc nadrágomat és csöppet beleállt a térdembe is, de nem baj, mert csodálkoztam is volna, ha nem.

.....

Anna összesen két pólót hajlandó felvenni, egy lilát és egy rózsaszínűt. Néha hajszárítóval kell szárítanom őket, hogy minden nap tisztát vehessen fel. Ma reggel mindkettő koszos volt, ezért szigorúan ráparancsoltam, hogy vegye fel a fehéret.
"Jól van, felveszem a fehéret, de tudd meg, hogy abban nem leszek boldog."
Szóval koszos pólóban ment iskolába, mert azt még a reggeli rohanásban is megértettem, hogy a boldogság határozottan fontosabb, mint a tiszta ruha. Különben is, csak kétfajta gyerek van: koszos és boldogtalan.

......

Földrajz

Azt a mexikói képeslapot végül soha nem
kaptam meg. Skandináviából sem érkezik már
levél. A szíriai rádió sem küld üzenetet.
De a szeretet minőségét nem befolyásolja, hogy
viszonozzák-e.

(Tóth Imre)

Szeretem a kortárs verseket. A nemkortársakról nem is beszélve.

12 comments:

Babi néni said...

Remélem, hamar meggyógyul a térded! ♥

Aranyos koszos kislány! :o) Azért tudd meg, a fiúk nem mondanak ilyen kedveseket.

Én said...

Újra és újra meglepődöm a számomra innen tökéletesnek látszó szermekneveléseden.Nálunk hála a jÓ Istennek egyenruha van az iskolában, mert különben egész biztos minden reggel elkésnénk.....
Vegyél kisbaba ollót, hogy ne tudjon beleállni. :)

Anonymous said...

Azért nem írok semmit, mert már leírták mások.
De, gondoltam, a dícséretből sohasem lehet eleget kapni, így:
Szeretem az írásaid, a képeid és ha kicsit elragadtatom magam: a lánykáid!
Üdv!

Kata

Zsuzsa said...

Különleges blogod van kedves Márta!
Szeretem olvasni!
Nagyon aranyos a kis Annád:)

honfiviki said...

Mekkora ölelést adtál a pici lánynak ezután a mondat után? Biztosan óriásit :)

ORsi said...

remélem fertötlenítetted;)

a lányod pedig az anyjára üt, na;)

Kőrösi Mercédesz said...

Az őszi munkák megvárnak.
Annának meg becsempésztél egy még boldogabb napot az életébe, ez jó.

Natimi said...

Ilyen mondatokat már én is hallok az ötéves lányom szájából.Mindig elmosolyodom rajtuk,ha nem is mindig előtte...mert azért mondanak cifrákat is:)

Gondolom nagyon boldog lett Annád:)

Timi

kastanie said...

örülök, hogy ma is olvashattalak:-)

Mike Adina said...

Megmelengetted a szívem.

Kóczi Csilla said...

Gyors gyógyulást a térdednek, Márta!

A boldogsággal kapcsolatos megállapításotokat pedig, ha megengeded, mankónak néha kölcsönveszem. Kisfocistámnak egy igazán kedves meze van mostanság, edzése és meccse viszont jóval több... :o)

márta said...

Köszi mindent, amit írtatok.:)