Tuesday, January 11, 2011

Azért

szeretem a reggeleket, reggelekben azt a pillanatot, mikor ébreszteni kezdem a gyerekeket, mert amint tudatukig jut a hangom, mindhárman sorban úgy lélegeznek egy mélyet, mintha akkor bukkannának fel a tengerből. Az álom tengeréből.
Azért szeretem a hétfőket, hétfőkben a zongarórányi félórákat, mert olyankor csak enyém a város. Hidegben is, ködben is, mindenképpen gyönyörű. Forró coffee-to-goval a kézben pedig még finom is.





12 comments:

aarkus said...

Adjon Isten minden jót, szebb időt, mint tavaly volt, sok örömet stb., de jó újra hallani a hangod!

Nyárády Károly said...

Márta, én azt hittem először, hogy az a karcsú nő ott a képen sörrel telt poharat tartogat kezében, és azt issza abban a pocsék időben. Még jó, hogy emlegetted a kávét, mert eloszlattad a döbbenetemet.
Üdv!

Kőrösi Mercédesz said...

Szia Márta:)

kastanie said...

Téged olvasva én is sokkal jobban tudom értékelni a mindennapokban található szépséget, hozzá még gyönyörködöm az általad mutatottakban is.

Gál Edith said...

Szia Márta!
Már nagyon vártam, hogy újra irj !

Thea said...

Nagyon hiányoztál! Jó újra olvasni!

ORsi said...

mindig elámulok, micsoda szép helyen éltek! kicsit megkésve, de nagyon boldog új évet kívánok!

liv said...

De jó, hogy írtál! Szépek a képek, én is veled kávéztam ma reggel.

iri said...

Eloszlatod a hetkoznapok egyhangusagat!

Anonymous said...

Szia Márta ! Már aggódtam, ahogy teltek a napok... és most újra örömmel olvaslak! igen kellenek a "szösszeneteid"... általad szebb ez a világ... én is szebbnek látom. Köszönöm: Rita

L. M. Zsuzsi said...

Hű, nagyon megragadott , amit az elején írtál, nagyon szép.

márta said...

Köszönöm.

(Karesz, itt van aki ilyen időben is sört iszik, én is megcsodáltam. :) De azért köszönöm a feltételezést. :)