párkányát kineveztem lakásunk legszebb pontjának, balról jobbra nézve van itt: meséskönyv, két szakácskönyv, virágzó orchidea, színes ceruzás bögre kismadárral, pici befőttesüvegben útszéli virág és a fokföldi ibolyám. Muszáj volt a lehetőségekhez képest egy külön kis világot létrehoznom, - gyerekek szoktak ilyet csinálni - ahol nem hegyén-hátán dobozok, darabjaira szedett ágyak, polcok vannak. A költözés hosszú útja az elméletiség síkjából lassan a tettek mezejére kanyarodik.
A semmiből előbukkanva, teljesen oktalan módon, jókedvem van. Pont most, mikor már megszoktam, hogy anélkül is lehet élni.
Thursday, May 19, 2011
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
8 comments:
Marta draga , az Ur aldjon meg!Gyonyorkodteted lelkem!
Remélhetőleg hamar minden a helyére kerül. Így, hogy megjött a jókedv, talán hamarabb!
(Mostanában sokszor járnak a gondolataim Felétek!)
Látom, nálatok is figyelembe vétetik az egyéni ízlés, például teakészítésben. (Ceruzaválasztásban. Szépvirágban. Hajgumiban.)
hááát kedves Márta, örülök picit, h nem vagyunk ezzel a "bajjal" egyedül, mármint, h Nálatok sem kerekedik rend oly hamar 1-1 költözés után...mi még feb.közepén költöztünk ugye másik lakásba, s még mindig van olyan dolog, aminek nincs meg a helye, avagy nem került felfúrásra 1-1 kép, polc, akármi... bosszant néha, máskor meg beletörődöm, azt is ki kell várni-szépen türelemmel mire egy elveszett csavart pótol a férjem a kiságyba, mire kitalálja, h a maradék polcokat hova...:)
Öt mondatnyi napsugár volt ez nekem ma, Márta! Köszönöm.
Biztos minden klassz lesz, ha újra a helyére kerülnek a dolgok és Ti is megtaláljátok a helyeteket. :o)
tetszenek a színes ceruzák nagyon, és milyen práktikus teástálca:))) szeretem az ilyen átmeneti állapotot is,
Köszönöm, hogy irtatok. Úgysem tudnám elmondani, mennyire örülök minden egyes hozzászólásnak...
Post a Comment