színem a szürke, ezért még tavasszal horgoltam magamnak egy őszre való szürke ujjatlan kesztyűt. Mert én tavasszal őszre készülök, ősszel pedig a tavasz útját egyengetem, ez is egyfajta összhangban való létezés a természettel. S bár mind jobban hozzáedződöm az itteni hűvös éghajlathoz, mégis nagyon szeretem, ha nem fázik a kezem, de azért szabadon tudom mozgatni az ujjaimat is.
Horgoltam egy fehér kesztyűt is, meg egy pirosat, meg egy zöldet... de a fehéret szívesen odaadom annak a személynek, aki ugyancsak szívesen hordaná. S ha egynél több személy hordaná szívesen, sorsolni fogok azok között, akik szeptemben 30. éjfélig kommentben egy gondolatot, egy idézetet, vagy akármit írnak abból a könyvből, amit éppen olvasnak - lett légyen az akár kertészkedős vagy szakácskönyv.
Mindig kíváncsi vagyok, mit és miért olvasnak mások, és mi tetszett benne a legjobban.
Odakint napok óta esik a hideg eső, a köd pedig teljesen befedi a tájat. Az idebentre is ilyen-olyan okból örökösen lerakódni akaró ködféleség ellen azzal védekezem, amivel tudok.
Tuesday, September 20, 2011
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
38 comments:
Nagyon szeretnem! Imadom az oszt is, de nalunk nagyon hamar megerkezett, borzongato. (Egekbe szokott a teafogyasztasunk.)
Most eppen a sajat belso konyvemet olvasom, vegre megtalaltam es ki tudtam nyitni, sok csodat talalok benne. Idezni nem tudok belole, csak beleirlak.
"Nem is álomból ébreszt engem hangotok, mert tudjátok meg, már sok könnyet sírtam én, sok utat róttam gondok útvesztői közt." (Oidipusz király)
"Ezzel együtt nem tartom magam rossz anyának. Inkább csak realista vagyok. Tudom, hogy a fiam jóképű, humoros, borotvaéles eszétől pedig néha tátva marad a szám. Mások számára azonban ezek a tulajdonságok jóval kevésbé nyilvánvalóak. Nekik Jacob leginkább csodabogár." (Jodi Picoult: Házirend)
Hogy miért szeretem a blogodat? Mert a bejegyzéseknek finom, puritán, emberi a hangulatuk.
-ne sírj, repülj!
-nem tudok repülni.
-honnét tudod? próbáltad valaha is?
-segíts!
-próbálok.
....
-te tényleg zuhansz?
-ez csak álom.
-valóban?
-felébredek, amikor a földnek ütközöm.
-meghalsz, mikor a földnek ütközöl.
...sírni kezdet....
-ezzel nem mész semmire. mondtam neked, a válasz a repülés, nem a sírás. nem lehet az olyan nehéz.
G.Martin: Trónok harca
(te is repülj, Márta)
"Tegnap éjjel az emberek szemléletének a megváltoztatásáról beszéltem. Azt mondtam, hogy ha a világ megmenekül, akkor olyan emberek fogják megmenteni, akiknek megváltozott a szemléletük. Nem programok. Megváltozott szemléletű emberek." Daniel Quinn: B története
Kívánság
Úgy ringass, mint puha párnán ringat álom,
Ahogy fűszál hegyét libbenti tündér-lábnyom.
Anyukám egyik verse.
szeretném párnahuzatba varrni. :)
"Emlékszem, egy késő délután kinnültem a barlang előtt, s a lenyugvó nap fényében próbáltam elképzelni, mi történhetett. Lehetséges, hogy Péter, íjakab, János és a többi apostol, vagy talán Jézus anyja és fivérei is ugyanitt álltak, itt léptek be ebbe a barlangba? Jézus vajon itt prédikált volna a völgyben összegyűlt tömegeknek? Azon a délutánon könnyen el tudtam képzelni Jézust és a követőit a Szuba-barlangban." (Jmes D.Tabor, A Jézus dinasztia)
Egy apró ajándékért pedig gyere át a blogomra, kérlek!
Észrevette, hogy Ada mintha észrevette volna, hogy ő észrevette vagy észrevehette (azt, amit ő nemcsak észrevett, hanem riadt reszketéssel dédelgetett magában, amíg – sokkal később – különös módokon meg nem szabadította magát ettől a látomástól), és valami fura, tompa és arrogáns kifejezés futott át az arcán: beesett arca és duzzadt, sápadt ajka úgy mozgott, mintha rágna valamit, és örömtelenül, apró csaholással felnevetett, amikor ő, a nagy Van megcsúszott egy cserépen, miután átküzdötte magát az ablakon.
(Nabokov: Ada)
Kedves Márta!
Szép volt ez így mára :)
Most rendeltem éppen őszi, téli estékre olvasnivalókat :)s lassan előkerülnek a kötnivalóim is, jajj de várom! úgy szeretek begubózva a finom melegben olvasni vagy épp kötögetni vagy 1xre a kettőt :)
A napokban pedig egy óvodai foglalkoztató "füzetet" forgatok, kinyitottam, íme egy játékot kezdenek épp megismertetni:
"(...)A játékot ezzel a mondókával kezdjük: "Kiskanál, nagykanál, az erdőben kis madár, minden gyerek így csinál..." (...)arcjáték gyakorlat (mérges, szomorú, vidám arcot vágni...)"
"Az ember áthidalja a saját félelmét, ha látja a másikét. Ez sokat segít az életben."
Polcz Alaine
én is csatlakoznék a nagyon szeretném csoporthoz(:
"Kövesse Istent mindenki azon az úton, amely neki megnyílik" (Ulickaja: Daniel Stein, tolmács)
"Volt úgy, hogy megfogtam a kezét, hogy jobban megengedjem neki a vigyázást."(Máté Angi: Mamó)
"Az élő gyülekezetekben a bűn mélységéből jövő emberek emelkednek a megbocsátás magasságába."
(http://divinity.szabadosadam.hu)
"Miért nem tudja példának okáért fölfogni azt egy férfi, hogy nem csupán őneki támadhat kedve félrevonulni a világ elől, végre nem kötelezve arra, hogy az embert rabtartói (kivált a hozzá tartozó családtagok és gyerekek) kényükre-kedvükre rángathassák a kívánságaik és kényelmük szerinti zsinórokon? Átérezni, hogy milyen áldással teli jó lehet az egyedüllét nyugalma egy nőnek, és ezért egyszer-egyszer megadni neki ezt! " Závada Pál: Jadviga párnája (épp itt tartok)
"Igazából engem most csak ez érdekel. Vagyis az, hogy megyünk előre az autóval. Sophie vezet, és én úgy igazán jól érzem magam. " Petőcz András:Másnap
"Minden növekedés fájdalommal jár, a felnőttségre, és minden egyéb, áhított dologra is rá kell szolgálni. Ezt a kicsi, aki közelebb áll a természethez, jobban érzi és sejti, mint mi, céltudatosan élő felnőttek. És nem is próbál elmenekülni sorsa elől, hanem ábrándozva csodálkozik rá a világ rejtélyeire. Eközben a fájdalom lényegtelenné válik, és a gyerek békés, szorongásmentes álomba merül." Elisabeth Plattner: A nevelés mindennapi művészete
"Irányítsd szívedet az igaz útra!" Példabeszédek könyve
Sokat olvasok... sokfélét... :)
Hihetetlen távlatok állnak az útra bátran rálépő ember előtt!
Merd kibontani vitorláidat a szélben! Merd életedet, testedet, mint egy járművet, nagyobb sebességekre kapcsolni, akaratoddal tedd 5-ös, 6-osba a kapcsolókart. Ne félj, ne remegj! Ha haladni akarsz, éld életedet padlógázzal. A bátor lendület téged is erősebbé, nagyobbá tesz és csak így törheted át repülésedet lefogó korlátaidat. Ha csak topogva, félve sodródol, nem leszel képes ledönteni az akadályokat, hanem felmorzsolódol, felkenődsz a falra.
Minden ember egy csodálatos nagy hajó, arra született, hogy büszkén, nyílt vizeken hasítsa a hullámokat, és nem arra, hogy a partmenti sekély pocsolyákban rozsdásodjon, szétrohadjon. Biztos, hogy veszélyes és nehéz elszakadni a parttól, de aki fel akar nőni oda, hogy megismerje a végtelent és átölelje Teremtőjét, annak el kell indulnia, annak mernie kell, vállalni az út porát, a fáradalmakat, a küzdelmet.
Idődet ne fecséreld ócska lim - lomok gyűjtésére! Ne terheld tarisznyádat olyan kincsekkel, melyeket a moly úgyis szétrág és a rozsda megemészt - mondja mestered, és ő nem akar becsapni téged. Miért csinálnál magadnak az egyiptomi fáraók kriptájának hasonlatosságára piramist, zsúfolt raktárt? A kincs te magad vagy! Te vagy az érték, az egyetlen, az örök, mit magaddal vihetsz, minden más csak ballaszt, mely lefogja szárnyalásodat!
Tudom, egy mozgó, úton lévő embert balesetek érhetnek. Akaratod ellenére is fájdalmat okozhatsz környezetednek, és te is megsebesülhetsz, de ne félj, nem vagy porcelánból, és Isten nem szisszen fel minden apró tévedésed, botlásod láttán. Ő azt szeretné, hogy a rádbízott talentumokat kamatoztasd, ötvenszeres, százszoros termést hozz, és ne félve elásd a rádbízott kincseket. Isten nagyon jól tudja, hogy egy marék porból teremtett, és gyengeséged, gyarlóságaid a te korlátaid, melyek újból és újból lehúznak. Ő maga is elesett, de felállt!
Bár a munkás megérdemli bérét, és tarisznyánkba útravaló, hamuba sült pogácsa kell, mégis meg vagyok győződve, hogy csak a tiszta vágy, az élő remény adhat szárnyakat a tanároknak, diákoknak. Enélkül csak olcsó béres vagy, ki a jegyeket, vagy a napszámát számolgatva tengeti életét.
Böjte Csaba évnyitó beszéde
"Évi mochte den Winter nicht, und wenn er kam, mit Eis und Schnee, setzte sie alles daran, ihn nicht zu beachten, seine nassen, dunklen Tage zu übergehen, wenn die Scheiben beschlugen und sie Küchentücher in die Rahmen steckte, damit Wind und Regen draußen blieben. Erst wenn der Frost seine Spuren zeichnete und die Fenster nicht mehr freigab, hörte sie auf, den Winter zu leugnen, wenn sie auch im Haus die fingerlosen Handschuhe trug und Aja nicht länger in ihrem Zimmer schlief, weil ihr Atem in der kalten Luft zu sehen und ihr Kopfkissen klamm geworden war... Évi suchte die dunklen Monate zu verkürzen, die Zeit allein durchs Erzählen zu beschleunigen, während sie Aja mit allen Decken und Tüchern zudeckte, die sie finden konnte, und sich zum Schlafen neben sie legte, ohne die fingerlosen Handschuhe abzuziehen."
(Zsuzsa Bánk: Die hellen Tage)
"A puszta ismeretség nem elégít ki, és kevesen hajlandóak elfogadni az általam elképzelt barátság terheit és kockázatait.
Az emberek azt tartják rólam, hogy keserű és embergyűlölő vagyok, s én úgy vélem, valószínűleg igazuk van. Bármiféle érv, bármely tárgyban mindig is időpocsékolásnak tűnt számomra."
(Daniel Quinn: Izmael)
"....miért szükséges, hogy teljes bizonyossággal ismerjük gyermekünk szeretet-nyelvét. Mint már emlitettük, leginkább akkor erzi, hogy szeretjük, ha az ő nyelvén beszélünk hozzá. Ha érzelmi tankja tele van, akkor életének minden területőn készségesebben fogadja a szülői irányitast, és dac vagy belső ellenállás nélkül hallgat ránk...."
(Gary Chapman & Ross Campbell - GYEREKEKRE HANGOLVA - A gyerekek öt szeretetnyelve)
Még nagyon sok jo könyve van G.Chapman-nak, pl. Egymásra hangolva Kamaszokra hangolva, Családi összhagzattan....
Köszönöm, hogy részt vehetek a sorsoláson, és van esélyem, hogy a kezed munkáját ajándékba kapjam:))
üdv. Piroska
"Jó érzés irányítani a saját sorsunkat, és felismerni, hogy ez az egyszerűség esélyt ad a továbblépésre."
Ez van a blogomon és Frances Mayes új könyvéből loptam.:)
Nail Gaiman alkotását, az Amerikai isteneket olvasom, amiben Hinzelmann úr tökéletesen összefoglalta a véleményem a városok és a könyvesboltok kapcsolatáról: "Amondó vagyok, egy város nem is város könyvesbolt nélkül. Lehet, hogy városnak hívja magát, de ha nincs könyvesboltja, senkit sem tud átverni."
Most olvasom Joan Anderson: Egy év a tengerparton c. könyvét.
Egy asszony őszinte vallomása a belső megújulás útjáról.
Gyerekek felnőnek, jól kereső férj, karrierépítés, de közben élete elszürkül.Egy évre a tengerpart nyaralójukba költözik, hogy magára találjon.Az otthoni több évtizedes tennivalók rutinja helyett csak maga lehet, együtt él az apály, dagály ősi ritmusával, felfedezi teste és lelke már szunnyadó energiáit.
A könyvben olvasom ezeket a sorokat:
" Azt hiszem Picasso mondta, hogy élete első felét a felnőtté válással töltötte, a másodikat pedig azzal, hogy megtanuljon újra gyermek lenni.Vajon én is ezzel töltöttem az utóbbi néhány nyarat, amikor vágyódva néztem a nyílt szemű gyerekeket?"
Márta, már egynél sokkal több ember hordaná szívesen a fehéret. Én is:) És egy ide vágó jól ismert idézet mindennapi szellemi eledelemből, melyet te is jól ismersz:
"Nagyobb boldogság adni, mint kapni" (Csel 20:35)
Köszönöm:)
Lao-ce, kínai bölcs szavai: „A folyók és a tengerek azért nyerik el száz és száz hegyi patak hódolatát, mert mélyebben fekszenek, mint
emezek, tehát uralkodni tudnak a hegyi patakok felett. Így a bölcs is, aki az emberek fölött akar állni, alájuk helyezi magát; ha előttük akar járni, mögéjük áll. Ilyen módon, bár felettük van a helye, nem érzik a súlyát, és bár előbbre való náluk, létét nem érzik sérelemnek."
(Dale Carangie - Sikerkalauz 1 - Hogyan szerezzünk barátokat, hogy bánjunk az emberekkel?)
" Annyi minden szépet
megláthatnának, ha tudnának figyelni. Az élet olyan, mint egy
festmény. Egy bizarr, absztrakt festmény. Megnézzük, és azt
gondoljuk, hogy kusza homály az egész. De ha jobban megnéznénk,
valóban megnéznénk, megfigyelnénk, és még a képzelőerőnket is
használnánk, az élet sokkal, de sokkal többet adhatna nekünk.
Lehetne a képen tenger, ég, lehetnének emberek, épületek,
virágkehelyben pihenő pillangók - vagy akármi, kivéve a kusza
homályt, aminek korábban láttuk."
(Cecilia Ahern: Bárcsak láthatnál)
"szép is az, amikor az ember otthon van a lakásában, már megitta a reggeli kávécskát, berakta a protézisét és elrágcsálta a reggeli piritós kenyérkéjét, nem olyan vastagon vajazva, ahogy a szegény bandikám szokta, meg persze lacikám is, hanem lehelet vékonyan, úgy a fincsi, utána teszel-veszel a konyhában meg a szobában, kihúzol egy fiókot itt, benyúlsz egy polcra ott, találsz ezt-azt, régi leveleket, laposra préselt négyleveleű lóherét, nyitva hagyott könyvet, aztán megtapogatod a virágföldet a cserepekben, úgy látszik ezek a szegény növények sose kapnak vizet, hát, meglocsolod őket, közben beszélsz hozzájuk, bocsánatot kérsz, amiért olykor-olykor szomjazni kényszerülnek a te feledékenységed miatt, aztán puha ronggyal fényesre törlöd a leveleiket, és buzdítod őket, hogy nagyobb lelkesedéssel nőjenek"
Vámos Miklós: Anya csak egy van.
Letehetetlen fergetes könyv, olvassátok el!!!
"A magzat hossza általában 46-48 cm, és súlya eléri a 2,5 kg-ot. 36.heti koraszülés esetén mintegy 80%-os valószínűsége van annak, hogy az így született koraszülött képes alkalmazkodni a megváltozott környezethez." (Dr.Marton István: Terheskönyv)
((teljesen OFF-ként felteszem a kérdést: a legtöbben tényleg mind épp egy ilyen szép idézetnél tartanak avagy elővettek egy könyvet (amit épp olvasnak vagy sem) s onnan idéztek egy nekik tetszőt?!...nem kritika, csak érdekelne))
(Az egyáltalán nem baj, ha nem pont azt az idézetet írjátok, aminél tartotok, úgy általában csak az érdekel, ki mit olvas éppen...:), és millió köszönet, hogy időt szántok rá leírni. )
Hajnalka!
Én éppen Joan Anderson könyvét olvasom valóban!:-)Helyesebben árhuzamosan olvasok több könyvet is, és az egyik ez.
Az oldalszám persze nem stimmelt, ezért kicsit visszapörgettem a lapokat,hogy megtaláljam azt az oldalt, amelyből aztán ide átmásoltam a sorokat.
Én is elnézést kérek Mártától az offolásért, de válaszolni akartam, Hajnalkának.:-)
árhuzamosan = párhuzamosan, de azt hiszem nyilvánvaló.
Mindig azt hiszem hibátlanul küldök el bármit. Aztán mikor már nem lehet javítani, akkor bezzeg észreveszem!:-)
"...és végül amikor bemégy a nyírfaligetbe, és tetőtöl talpig elborít az áttetsző zöld árnyék- akkor egyetlen kedves kis nyírfa életéből megérted az egész tavasz életét és az egész emberét az első szerelmében, amely meghatározza egész életét."
/Mihail Prisvin- Madártemető/
Hajni, én úgy vagyok ezzel a könyvvel, hogy nagyon rég olvasgatom, szószerint, olvasgatom...mindig egy kis részt elolvasok belőle, aztán lehet, hogy 2 akár 3 hétig ki sem nyitom, aztán ismét előveszem...tehát készenlétben van ez a könyv nálam:))
"Az evangélium mindenek előtt a teremtés öröme. Isten, aki látta, hogy az, amit teremt, jó az összes teremtmény számára, minden örömnek forrása az, de a legnagyobb mértékében az ember számára. A teremtő Isten mintha azt mondaná az összes teremtményének: "Úgy a jó, hogy létezzél". (II.János Pál: Átlépni a remény küszöbén)
((..csak érdekelt, ennyi! :) és igen Márta nem baj, h épp nem a sütőporos papírka hátoldaláról idézte ide be vki az aktuális receptet :D hanem VÁLASZTOTT magának vmi szép idézetet de pl.én azokat a recepteket a hátoldalról is el szoktam olvasni, ha épp sütök :D:D még ha nem is olyat szándékozok csinálni :D:D
...és nagyon sokx van lelkifurdim azért, mert ott porosodik nagyon sokx nagyon sok jó könyv, s én nem érek rá még belelapozni se :( pl.gyerkőcök nyúznak ezé vagy azé, s én néha pörölök a gyerekeimmel, ha már nem bírom sem jó szóval, se egy mesével lecsitítani őket stbstb... jah, igen a meséket tjképpen magamnak is olvasom :)így hát olyan rossz dolgom mégsem van!:)))
hadd mondjam el, h Sunny idézete kapott meg a legjobban :) olyan Hemingway-es hangulatú ez a Prisvin...:) nem ismertem, de már szeretném :)
Köszönöm a lehetőséget :)
Én is beneveznék a játékba!
Mostanában gyereknevelgetős, családi élettel kapcsolatos könyveket olvasgatok: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje (Adele Faber), Szülői hivatás (Ross Campbell), Gyökössy Endre könyvei, Az elég jó szülő - Bettelheimtől - ez utóbbiból egy gondolat:
"Úgy érzem a szülő legfontosabb feladata, hogy beleélje magát, hogyan látja a helyzetet gyermeke..."
Hogy szerettem volna ezt a kesztyűt, de látom már kicsúsztam a határidőből. Azért leírom mit olvasgatok mostanában: a saját blogomat, mert még annyira kezdő bloggoló vagyok, hogy csak én olvasgatom. De félre az önpromóciót, nagyon nagy élvezettel olvasom mások bloggjait,köztük a tied is. Szeretek felfedezve magamnak új embereket. Jól érzem nálad magam, olyan bensőséges, jövök máskor is.
Post a Comment