Vagy mindig akadt valami más tennivaló (mi lehet fontosabb a csocsózásnál?), s mikor éppen nem, inkább csak hallgattam. Néha nem érzem illendőnek a beszédet. Egyszerűen csak túl sok fájdalom van ezen a világon, s én épp elég hibásnak érzem magam, hogy legtöbbször nem tudok mit tenni ellene. Mindig is sejtettem, s mindig is mondom: a virágok vigasztalásul adattak.
Mert hűségesek mindhalálig,/isteniek egyedül a virágok,/egyszóval a növényi lét,/velünk szemben, kik jövünk és megyünk. (Pilinszky János: Mi és a virágok)
A virágoskertem pont olyan szép, mint amilyennek elképzeltem, mikor tavasszal földet hoztam erre a talpalatnyi területre és jól beültettem. Sűrű, zöld, kúszik, virágzik, illatozik, él. Száraz időben, locsolás után lehet hallani, ahogy a föld csak issza és issza boldogan vizet.
Ez a kert az én háládatos imádságom a kényelmes, másokhoz képest pihekönnyű életért, amit élek. Remélem, odafentről még szebbnek látszik. Akkor is virágzik a nevemben, mikor én idelent nem nagyon tudok mit mondani.
7 comments:
WOW, eszméletlen szép valóban a kertecskéd!
kissé irigykedem, de közben megelégszem most azzal,ami adatott!
örülök, h.túlélték a virágaim a 3 hetet, míg nem voltam itthon s megmentettem újra 2-őt (szobanövények), mikor hazaértünk..
pedig a férjem locsolta őket, igaz reluxát nem állította úgy be arra a 2-re, h fénytis kapjon, de tűző nap se szívja ki a tartalékát 3 nap alatt igaz a margaréta bokrom feladni készül tán a küzdelmet, nemtom, azért még reménykedem, hátha zöldell, virágzik még nekünk s a kiszáradtnak tűnő ágas-boga mégis küzd legbelül (1x már magához tért, hátha most is!) a koktélparadicsom szintén így áll :(
remény, remény az bennem mindig van :)
Valahogy én is úgy vagyok, hogy hallgatok, pedig inkább szólni kellene. De szólni is ott érdemes, ahol a megoldás van, odáig meg nem mindig terjed ki a hatalmam.Ameddig terjed ott hallatom a szavam, így jól alszom emiatt.
Lehetne panaszkodni csak úgy bele a világba, talán könnyít is az ember lelkén, de azzal egyúttal másra ráteszi a feszültséget.Vagy osztozni ebben is jó?
Hát hallgatok, vagy a szépről szólok csak kis morgolódással fűszerezve.
Közben mintha magyarázkodnom is kellene a csendért, de aki érti úgyis érti, aki nem úgysem fogja.
Magyarázatom megvan, magyarázkodást félreteszem, nézem a virágaid, és keresem őket a magam környezetében is némi lelkiismeretfurdalással azért fűszerezve.
Szeretnivalóak a soraid akkor is, mikor "nem nagyon tudsz mit mondani'.
Nagyon beszeloek ujbol a kepek!
Most sóhajtottam egyet...és felidéztem a vasárnapi igehirdetést, amiben benne volt a csend, az Istenre való odafigyelés, meg az, hogy valójában emberek nemcsak jobban élnek mint mi, hanem oly sokan épp ellenkezőleg...igen:a pihepuha élet...
Köszönöm:)
Túl nagy a csend...:-)
Dehogyis. :)
Post a Comment