Thursday, August 2, 2012

If you can not do it well, try to enjoy doing it badly.*

 Már rég felírtam ezt a mondatot a füzetem legeslegelejére, biztatásul önmagamnak, kötelező olvasnivalónak akkorra, mikor kell. Szóval mindenkorra, és mindig, és mindenben.
Szabad perceimben Herr Beethoven F-dúr vagy Signor Clementi C-dúr Sonatine-jával bíbelődöm. Mellesleg még sohasem sikerült hibátlanul eljátszanom akár egyetlen nyúlfarknyi kottát sem. És például tudom, hogy nem fogok tudni gyorsan zongorázni (mert van amit tényleg túl késő megtanulni), és például menthetetlenül lámpalázas is vagyok.
Mégis. Csak azért, mert így mélyebb megértésre és csodálatra vagyok képes, mikor másvalaki igazán szép zenélését hallom - már csak ezért is megéri nekem. 
(Ami fontos, ami számít, sohasem adottság kérdése, ezért  mindenkié lehet, tehát az enyém is. Ezt nem elfelejteni, ha lehet.)
 
* Ha nem tudod jól csinálni, próbáld meg élvezni, amint rosszul csinálod. 

11 comments:

iri said...

Nagyon kivanatos az a piknik a kis copfosokkal!

márta said...

:)
A földönülős képre gondolsz? Mert az nem piknik. Éppen kártyázom a gyerekekkel és a nyulakkal.

Mike Adina said...

be gyönyörű idill ez az "elég jó" életforma :)

Katalin said...

meseszépek a képeid

és szeretem a stílusodat, annyira szeretem,
hogy az, hogy kártyázol a nyulakkal, vagy Signor Clementi C-dúr Sonatine-jával bíbelődöl, kb azonos fontosságú

az életet csak így szabad múlatni

zafiram said...

Annyira szeretem a képeidet, de ez az idézet sem rossz. Főleg nekem. Időnként nem árt emlékeztetni magam, hogy megálljak és csak úgy, egyszerűen örüljek annak, ami van, ahol tartok, amit elvégeztem. Jól vagy rosszul, mindegy.

Gonda Hajnalka said...

Milyen sok minden van, amit nem tudunk tökéletesen csinálni mégis az élvezet hajt minket...és ez jó!
Látom a nyuszi nagy játékos! Még azt is megengedheti magának, hogy kávé szünetet tartson, amíg nem ő következik...D:)) Milyen jó, hogy nálatok a kertben kutyák helyett nyulak ugrándoznak..."Nyuszi hopp, nyuszi hopp..."

Monika said...

A nyuszis kép a lányokkal teljesen Beatrix Potteres.:) Imádnivaló!
Én 6 éves koromtól összesen hét évig tanultam zongorázni, de szolfézst azt nem,ami nagyon hiányzik.Egyébként MINDENT elfelejtettem,kivéve a szamárindulót.:)
Lehet,hogy lesz egy pianínóm!!!!:))))))Izgalmas!
Veled együtt,néhány ország távlatán át fogunk pötyögni a magunk örömére..)
Az idézetet felírom magamnak, nagyon-nagyon fontos,köszönöm!!!!!!!!!!!

Éva said...

A természetességed vonz, hogy keresed a lehetőséget a jóra, az élet sajátosan egyszerű élvezetére, és próbálod ezt tovább is adni.

warrior_e said...

Drága Márta,

ez az idézet nagyon betalált!
Egy ideje már gondolkodtam, milyen szöveg kerüljön a falra egy keretben.
Jövő héten lesz szabadidőm is alkotni, majd megmutatom, ha elkészült!
Nagyon büszke vagyok Rád, hogy így a "mi korunkban" kezded a zongorázást, lehet hogy nekem is át kellene lépnem a belső küszöbömet!
Üdv. E

Hajnalka Nagy said...

jaj, de szeretem én a soraidat, ezek az őszintéket (mind az, de az esendőek vhogy mindig kedvesebbek a szívemnek mkitől), ill.a fotókat is szeretem Tőled mind!:)

Ciripbogár said...

igen ez az idézet nekem is jól jön néhanapi elkeskenyedésekre, a nyuszival kártyázás, meg akár Alice az uzsonnán Csodaországban:)