Tuesday, August 14, 2012

Nem tudom,

szabad-e túl tágra rajzolni a barátság láthatatlan kör-vonalát. Az akár csak egy csésze teára szóló meghívások kedvességét viszont biztosan szabad megbecsülni, s a nagyvonalúságra való hajlandóságot sem tiltja senki, ezért merészkedem így mondani: az elmúlt másfél hónap során két ittenibarátnőmnek is születésnapja volt, én viszont csak most értem rá átnyújtani szerény ajándékaimat - egy-egy színes bokrétát kertem éppen nyíló virágaiból.

6 comments:

aarkus said...

De gyönyörűek ezek a virágok ezeken a fotókon!

VRJúlia said...

Szabad. Nekem szükségem van erre a fogalom tágításra! És azt éreztem, ez nem baj. Úgyis mindenkinek megvan amaga jól megérdemelt helye.
Szeretettel, J.

Katalin said...

ezek azok a virágok, amikért annyira odavagyok. A franciás bájuk, a szép színeik az újságpapíros csomagolás mindíg elérzékenyít

annyira sajnálom, hogy nem lakom közelebb ezekhez a virágokhoz:))))))))))))))))))))))

Éva said...

Búzavirág! Szeretem, csak ritkán látom.

Borzási A. Kriszta said...

nagyon szép ajándék!

Gonda Hajnalka said...

Édes csokrok! Vidámak és színesek! Nekem nincsenek ilyen virágaim....gyönyörűek és egészségesek!