Az év első napját az ajándékba kapott Pálhegyi Ferenc Küzdeni a kapcsolatokért c. könyvvel töltöttem.
Aztán következett Ljudmila Ulickaja Daniel Stein, tolmács - a. Egy mellékes mondat - "azt, hogy ha pusztán csak egy másik nyelven olvassuk az evangéliumot, attól máris mélyebben értjük, tökéletesen értem" - szóval ez a mondat arra késztetett, hogy félretegyem a magyar és német nyelvű Szentírást, ezért most egy ideig csakis az angolt olvasom.
Így olvastam el Pál apostol Rómaiaknak írt levelét, és olyan ez, mint mikor a szokásos tájra friss hó esik, s muszáj bejárni, megcsodálni.
Közben elolvastam Petrik Adrien a hideg szóda élvezete c. harmadik könyvét, amit azért szeretek, mert az első két kötetét már visszavonhatatlanul megszerettem, s mert tettre késztet, inspirál. Például arra, hogy kávéfilter-rózsát készítsek, például arra, hogy merjem megnyitni a szívemet. "Mindig az van, hogy én jobban akarom a barátságokat, mint mások. Általában. Intenzívebb vagyok. Több jut belőlem, és páran elárasztva hátrálnak kifelé. Ezért van, hogy nagyon értékelem, ha hívnak. Ahogy én érzékelem, nem is utasítok vissza egyetlen alkalmat sem. Soha nem mondok nemet. Vagy lehet, hogy észre sem veszem, ahogyan azok sem, akik nekem fájnak?"
Aztán ott volt a Böjte Csaba gondolatait összefoglaló Párbeszéd a végtelennel. Benne rengeteg kihívás, bíztatás, rengeteg gondolat, amit érdemes továbbgondolni. "..életünk nem más, mint folyamatos halálugrás, mert minden új lépés valaminek a bátor elengedése, és zuhanás a gondviselő Isten karjai közé. Az új munkahely, a családalapítás, a gyermekvállalás, de még egy új, szövődő barátság is kisebb vagy nagyobb halálugrás".
S még voltak a Szolzsenyicin kisregények, az Ivan Gyenyiszovics egy napja (nagyon szép), s a Matrjona háza.
Végül pedig, s ezzel véget is ér a január, Jorge Semprun könyve, az A nagy utazás. Ezek a könyvek, a láger- és a Gulag-irodalom könyvei engem megrendítenek, megkínoznak, s hogy mégis olvasom őket, azért van, mert tartozom ezzel, nem tudom kinek. És reményt is adnak, hogy az igaz ember ember maradhat bármily kétségbeejtő körülmények között. Én inkább attól szoktam félni, vajon igaznak lehet-e maradni a nagyon is jó körülményekben. "...mintha a boldogságot nem ráadásul kapnánk, akár a legszörnyűbb ínségben, a legnagyobb nélkülözések közepette is, ha megtettük azt, pontosan azt, amit tennünk kellett."
Minden könyv amit kiválasztok olvasásra - és elég válogatós vagyok - a barátom lesz. Segít gondolkodni, segít továbblépni. Tehát annyiban lesz a barátom, amennyiben segít élni. Annyiban lesz a barátom, amennyiben segít megérteni az embereket. Nincs fontosabb az embernél.
( Ha a sok könyv olvasásából másféle következtetésre jutnánk, akkor hagyjuk az egészet a csodába.)
11 comments:
Mindig is tudtam hogy csodálatos személyiség vagy, tele értékekkel és sok adottsággal.
Az nagy teljesítmény, hogy amellett hogy háztartást vezetsz, ott vannak a kisasszonyok, tanulsz, meg még nem is tudom mennyi mindent csinálsz, és még ennyit olvasol :)))
Nagyszerű nő vagy!
Eredetileg ezt szerettem volna küldeni, engem nagyon megérintett: http://www.libri.hu/konyv/patonai_adrienne.isten-irgalmat-hirdetem-szuntelen.html Csak épp sehol nem találtam. Csak azért írom, mert ez is Gulag-"történet".
Köszönöm a címeket, beírtam a " kisokos" füzetembe őket. Ha könyvtárba megyek, először ezt a füzetem bogarászgatom, utána pedig csak úgy mászkálok a polcok között, és válogatok.
Egyébként Gyöngyi leírta, amit még írhattam volna.
köszönöm
azt, hogy
"...megkínoznak, s hogy mégis olvasom őket, azért van, mert tartozom ezzel, nem tudom kinek...
én tudom, és köszönöm, hogy az oly kevesek közé, de mégis oda tartozol, aki így érez
Köszönöm én is a "könyvajánlót" :) pedig igazán nem lehet könnyű időt szánni, de jó látni, hogy ennek ellenére van ilyen!
...lehet, hogy személyiségtől is függ, de nekem mindig nagyon sokat jelentettek az emberek, baráti, családi kapcsolatok. Valahogy mindent alárendeltem ennek, a magam dolgait félretéve a kapcsolatok fenntartása, táplálása vagy ezek építése érdekében. Én is így érzem, hogy nincsen ennél fontosabb.
u.i. a legutolsó képen látható virágból nekem is van egy pooooont ilyen!:)
Köszönöm nektek!
Anikó, ezek a kedvenc virágaim.:)Van mindenféle színű belőle.
Katalin, ezt a gondolatot Pilinszkynél is megtaláltam, csak ő szebben, jobban meg tudja fogalmazni:
"Az év elején Auschwitzban jártam. Az egyik fotó hozzásegített szemléletem bizonyos újrafogalmazásához. Meszelt karámra emlékeztető deszkák között egy fejkendős öregasszonyt hajtanak a kivégzőbarakk felé. Az öregasszony körül két-három kisgyerek lépeget a salakos út jóvátehetetlen közönyében. Álltam a kép előtt, s erőnek erejével meg akartam állítani a húsz évvel ezelőtti boldogtalanságot...a valóságot akartam megállítani. S akkor megértettem, hogy semminek sincs értelme, ha nem tudjuk jóvátenni azt, ami már megtörtént...A költészet számomra, ha nem is pontosan ezt jelenti, de majdnem ezt: a jóvátehetetlen jóvátételét. Nem tudom, hogy optimista vagyok-e, vagy pesszimista, ahogy műveim után nevezni szoktak. Annyit tudok csak, hogy - például - elengedhetetlenül fontos dolgot kell még teljesítenem 1942 őszén Lengyelországban, egy meszelt palánk előtt."
Pilinszky János, Keresztről keresztre
Eszembe juttattad, hogy a Nagy utazást olvasva (min.15 éve) azt éreztem: legalább így, a szavak, a történetek által velük kell lennem, végig kell mennem az útjukon.
Ami a virágot illeti: éppen a múlt héten kaptam férjem édesanyjától születésnapomra ilyet, ráadásul fehér színben. Megírnád, hogy mik a gondozási tapasztalataid? Úgy szeretném, ha megmaradna.
Isten éltessen!
A fokföldi ibolya szereti a fényt, csak ne legyen direkt napfény. Nem kell agyonöntözni, nem szabad víz érje a levelét, alulról kell öntözni, s ha nem szívja fel az összes vizet, a felesleget öntsd el - szóval ne álljon a vízben. Kb. ennyi. Nagyon szeretem, hogy egész évben virágzik, amikor csak eszébe jut.
Köszönöm. És a gyors választ is:)
De szep ez a bejegyzésed is te Marta! Annyi sokat tanul az ember te tőled:) Köszönöm...
Szep hétvégét és jó olvasast február hónapban is :)
Mar most kíváncsian várom, hogy miket olvasol el február hónapban ;)
Szeretettel
Piroska
És ezeket mind egy hónap alatt? :) De jó! :) Sokat tanul az ember az olvasás által.
Post a Comment