Monday, October 9, 2017

Ott álltam


szombaton is - mint annyiszor máskor már az itt eltöltött évek során - a környék valamelyik csodaszép, így ősszel már javában hideg templomában éneklő kicsiny, falusi kórus első sorában. Magam mögött hagyva az itthoni káoszt egyszerűen csak úgy beléptem, mintha egy másik időbe és térbe, egy ilyen tiszta, hűvös, ünnepélyes helyre, hol minden szónak és mozdulatnak helye, ideje és jelentősége van. Ennyi. Egyszerűen csak jó volt, mintegy ellenpontjaként az életem többi részének ott állni, végtelenül hálásan, hogy ott állhatok, mintha csak nem lennék én se más - mi többre, szebbre vágyhatnék? -, mint egyetlenegy szó, amelynek helye, ideje és jelentősége van az időnek és térnek ennek a metszéspontjában, amelyben élnem adatott.

10 comments:

ildikó said...

De jó, hogy mi is hallgathatjuk :) tetszik! nagyon!

Sárii said...

Úgy szeretlek Márta

aliz said...

nagyon szépen hangzik!

aliz said...

és te is "szép szó"
vagy! :)

marika said...

Gyönyörü!

grizakedit said...

Szia! Megkérdezhetem hogy ennek a darabnak mi a magyar címe? Nagyon szépen szóltok!

márta said...

Nem tudom, szerintem ez a dal csak németül van meg. "Wo ich auch stehe Du warst schon da..." - lefordítva valami olyasmit jelent, hogy bármi is ér, Te azt azt átélted...

grizakedit said...

Köszönöm....akkor nagyon hasonlít egy másik énekre!😍

L. M. Zsuzsi said...

Nagyon szép!

Klári B. said...

Köszi! Jó volt végighallgatni. :) Szép.