Friday, April 24, 2020

Írásgyakorlat öt percben.


Szaglás: piros szíves csészében a kevés frissen főzött kávé illatát érzem, bár kávéhoz már egyértelműen túl késő van, de hát felnőtt vagyok, pont abban a korban, mikor már nem s még nem mondja meg senki, mit szabad és mit nem. A ujjaimmal kicsit megmorzsolom a levendulabokorról lecsippentett ágat...
Tapintás:...bár azt nem tudom megállapítani, idei levelek vannak-e rajta, vagy múlt éviek, szerintem múlt éviek. Előttem a füzet, kezemben a toll, órák óta akartam írni valami igazán szépet, hogy végül csak ennek az egyszerű, naponta elvégzett írásgyakorlatnak köszönhetően ne maradjon nyom nélkül a nap. Közben...
Hallás: ...egy légy zümmög ide-oda repdesve az ablak mentén, a falon elkezdett hangosan ketyegni az óra, valamelyik szomszéd még befejezi gyorsan a fűnyírást, a távolban a főúton egy autó a sebességhatárt túllépve zúg végig a falun. El is felejtkeztem róla, gyorsan...
Ízlelés: ...belekortyolok a már félig kihűlt kávéba. Nem tudom, ez éppen milyen fajta. Mindig valami újat próbálok ki, keresem az igazit, a múltkor egyszer már rátaláltam, de mikor újból meg akartam venni, épp kifogyott a polcokról. Közben...
Látás: ...felnézek, kinézek a kerti ház ablakán, ma ide költöztem a nemlétező irodámmal, ide-odavándorlok, nem találom a helyem, hol ott akarok lenni, ahol mindenki van, hol ott, ahol senki, viszem folyton a laptopot, hozzá a szigetelőszalaggal összetartott kábelt, a könyveimet, a csészéimet, a füzetemet, a tollamat, hogy aztán ne írjak egész nap semmi érdemlegeset, csak igyak időnként mėg egy kis kávét, hallgassam az óraketyegést, s nézzem, ahogy a szomszéd épp virágzó cseresznyefájáról szerteszét fújja a hófehér szirmokat a szél.

**************

Szeretettel ajánlom ezt a gyakorlatot mindenkinek - öt perc alatt elvégezhető, minden érzékszervre szánva egy percet -, aki hozzám hasonlóan nem tudja a lehető legjobban kihasználni ezt a különleges időszakot, nem produktív, képtelen megszervezni a nagytakarítást, akinek a fiókjaiban az enyémekében hasonló káosz van, aki nem tud olyan bejegyzéseket írni, melyek tarthatnák az emberekben a lelket, aki időnként világgá menne, de azoknak is, akik épp hogy tudnak és megszervezik és kihasználják és tartják.
Mindenki tud írni. Minden történet fontos. Minden illat, tárgy, érzés ébreszthet említésre méltó emléket.

Arra gondoltam, legközelebb, ha találok egy bevásárlókosárban felejtett listát, arról fogok írni. S az lesz a címe, hogy "bevásárlólistából lett írásgyakorlat".

10 comments:

L. M. Zsuzsi said...

Jaj, drága Márta! Van az úgy, hogy az ember éppen csak van, és nem tud egyebet, különlegeset adni, tenni, alkotni - azt képzelem, hogy ilyenkor olyanok vagyunk, lehetünk, mint egy csésze finom tea. A többiek csak a csésze zárt, rideg falát látják, de felfelé, Isten számára nyitva van. Ő beleszippant az illatába, gyönyörködik a színében, talán bele is kortyol és kedvet leli bennünk. Néha csak ő látja, hogy mennyire értékesek létezésünk percei.

L. M. Zsuzsi said...

Egyébként azért szeretem nagyon ezt az irásodat, mert valóban ez a legnagyobb lehetőség, amit annyira kevesen probálnak ki, pedig megváltoztatná az ember eletét: tényleg, csak figyelni arra, ami van. Amit tapasztal, erzékel. És ebben a tapasztalásban, a jelen szemlélésében elidőzni. Ez annyi sebet begyógyít, a múlton rágódást, a jövőtől való félelmet...

Tulajdonképpen a többi írásod is erről szól, figyelemről, elidőzésről, a letezés ünnepléséről...

Anonymous said...

Ó Márta, köszönöm ezt az írást (is). Számomra olyan vigasztaló olvasni. Ismerős... én sem tudom mindig úgy kihasználni ezt az időszakot, mint szeretném... :)) Hédi

f.klarcsi said...

Olyan édes az a két kávés bögre az asztalodon :-) Én is ilyen vagyok: ha nem tudom összekapni magam, iszom még egy kávét. Aztán rosszabb napokon tele van a lakás elhagyott bögrékkel.

(Jó ez az "írásgyakorlat", egy fajta meditáció, hogy jelen legyek a jelenben.)

Piroska said...

Jaj de jó ez a kis gyakorlat :) ki fogom próbálni... köszönöm Márta ❤️

márta said...

Feltetlenul! amennyire egyszeru, annyira kedves es hasznos. En majdnem minden nap elvegzem.:)

Klári B. said...

De jó! Én is kipróbálom. :)

iri-aldasszomj,blogspot com said...

Szeretlek Márta!

Kósa Márta said...

Elcsentem néhány szavadat!

Kösz!

OLGA said...

Köszönöm hogy írsz,köszönöm szépen az " Egy asztalnál a vilag^könyvedet, megkaptam és csak gratulálni tudok !❤🙏Az Úr áldja és oltalmazza kis családodat és adjon kitartást az írásban!Nagyon örülök neked!