Wednesday, December 16, 2009
Miután
"ide nekem az oroszlánt is" felkiáltással kirámoltam az összes kuszasággal teli konyhafiókomat rendcsinálás idejének ittlétele okán, végül a kupac mellett egy hokedlin egyenes háttal üldögélve lassan megettem az utolsó Mon chériet is, hát mi más ez, kérdem én, ha nem az elegancia netovábbja?!
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
7 comments:
Annyira szeretem ahogyan fogalmazol!!!!Írjál egy könyvet!!!!Bámulatos,hogy egy ilyen hétköznapi pár pillanatot,így előadsz! Engem elragad!:)
Meg fajos szajjal is kell nevessek?
Szegény Iri...:))
Mammka, én csak szösszeneteket tudok, azt pedig itt írom, és egyesek elképesztően elfogultak szerintem. :)
...és a gyertyák a pohárban, annyira szeretem a beállításaidat
Márta, nekem is kedvem volna ezeket a szösszeneteket lementeni, és kinyomtatni...
:-))
NEM vagyok elfogult!!!!!:) Látod,más is olyan véleményen van,mint én...
Szóval ez kérem ÍGY VAN!!!
Post a Comment