Saturday, July 16, 2011

'Volt egyszer egy Mari nevű szekrény.' *


Az itthagyott kopott, kicsit dohos, ámde moccanthatatlanul masszív szekrény sokáig pont úgy nézett ki, mint egy rakás szokásosan kusza gondolat a fejemben.
Súrolgatások, lakkozások, fényesítések során lassan mégis otthonunk egyik legkedvesebb bútordarabjává válik. Kopottas-fényesre suvickolt patinás kulcsokkal, barna csomagolópapírral borított polcokkal, a polcokon napon szárított, hajtogatott lepedőkkel.
Hiszen elkerülhetetlen: amivel törődünk, azt a szívünkbe zárjuk.
A bútoraink, holmijaink csak tárgyak, mégis, történetük van, hasonlítanak hozzánk. Ez a szekrény olyan, mintha a hosszú mondataim egyike lenne, hát hogyne szeretném.

* Mosonyi Aliz, Szekrénymesék

8 comments:

videkek said...

Olyan jo, hogy ujra gyakran irsz. Jo nezni, ahogy alakitjatok az uj otthonotokat. Epp tegnap szagolgattam bele egy nagy regi szekrenybe, mert hasonlitott az illata arra, amit a nagymamam szekrenye arasztott. A tieteknek van illata? Biztosan uj-illatot araszt a csiszolgatas utan.
(Koszi, hogy emlekeztetsz neha Mosonyi Alizra, szeretem a konyveit.)

márta said...

A gyakori irás ideiglenes. Abbahagyom, még mielőtt teljesen megunnátok. :)
Mindenféle illata van a szekrénynek, időre van szüksége, hogy magához térjen...:)

iri said...

Ha a "teljesen megunnatok "lesz a mervado bejegyzeseid gyakorisagaban,akkor meg nagyon sokaig itt kell lenned!

Andi said...

En is orulok, hogy irsz megint kisse gyakrabban :-)

aliz2. said...

de gyönyörű ez a blog... olyan szivet-lelket simogató (nem találok kellő kifejezést, ez kicsit giccses hozzá képest...)
jó belenézni, -olvasni, akárhol...:)
Megvan (a szó!): olyan...KÖLTŐI!:)
(és emberi, igazi... majd csak előjönnek még a jelzők(?)

márta said...

Köszönöm. Ez azért (egy nagyon kedves) túlzás...:)

Monika said...

Gyönyörűűűűűű! Köszönöm! Képzeld,nem tudfom megvenni a szekrénymeséket.:(De nem adom fel.:)

Mártus said...

Az Őrangyalok Boltjába nem lehet bemenni, besóhajtani lehet csak nekik, ITT TESSÉK BESÓHAJTANI, ki van írva, akkor azt ők meghallgatják, a kötést, horgolást leteszik, és máris indulnak, ha kell.
Ha meg nem kell, szerintük, akkor nyugodtan horgolnak, kötnek tovább.
Boltos mesék - ez is jó...