Saturday, March 24, 2012
Szeretem a törékeny kuszmát.
A hét tanítását az udvar végében lakó törékeny kuszmák egyikétől kaptam, lévén, hogy miután egy nagy fehér macska átharapta, majd elhurcolta és valamilyen módon eltüntette a farkát is, ezért azt hittük, meghalt szegény - napok múltán azt kellett látnunk, hogy él, mozog és továbbra is harcol az megmaradásért. Ha ez a kicsi állat is képes annyira , amennyire csak tőle telik, szeretni lábatlan, lassú, rejtőzködő, színvak életét - hát akkor én hogyne a magamét. Ráadásul nekem lábam is van.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
6 comments:
bizonyos bejegyzések, amelyek arról szólnak, hogy másokkal mik történnek, ezek másoknak mit jelentenek, más hogy éli meg - nekem (is) szólnak.
ezt szeretem a blogokban, azt hiszem.
mondjuk úgy: az a kuszma nekem is él.
(látod, tudok én lassan is írni:)
Igen, Márta:néha ritkán érkező bejegyzéseivel:) arra tanít minket, hogy szeressük életünket. és én olyan büszke vagyok arra, hogy -bár engem nem a kuszma tanított most arra- de gondolataink most találkoztak- és a tegnapi böjti tanács kapcsán kicsit tudatosítottam magamban az élet napos oldalát.
Merészkedem barátilag üdvözölni, gyönyörű környezetével, gyermekével együtt,
Júlia.
Kedves Marta,
olvasom a sorokat,es ez most valamiert nekem is szol!Elfarados,szomorkas,emlekezos napjaim voltak,(irok bovebben),de segit a napsutes,a termeszet.
Es segitenek a sorok.Milyen erdekes,neha milyen aprosagokba kapaszkodunk!
"Az elet szep! Teneked magyarazzam"-igazsagat egy kis sarga virag is jelentheti.Koszonom,
Eniko
Juj! Egy régi emlék jutott eszembe, amikor Losinjon egy ilyen lábatlan gyík kikúszott elénk a kövek közül. Sokáig teljesen indokolatlanul féltem aztán tőlük, amikor sétálni indultunk bárhol Horvátországban pedig hát tudom/tudtam, hogy nem bántanak, csak úgy megijesztett. :o)
És annál is furább volt ez a félelem, mert a kígyóktól se féltem sose, egyik legnagyobb élményeim közé tartozik egy vaníliásfagyi színű piton a vállamon. :o)
Az állatok tanítanak minket úgy, hogy nem is tudják...
A "mai" napra!
:-)))
Post a Comment