megvan a saját bolondériája, az enyém a falakra, kerítésekre, könyvekbe, fecnikre firkált kis üzenetek gyűjtése, bár kedvenceim mindig is a(z) - "Ordnung muss sein!" mentén funkcionáló, szigorú gimnáziumba járó - gyermekeim legkevésbé sem dicsőséges matematika dolgozatainak végére odabiggyesztett tanári intelmek lesznek, hogyaszongya: Ne álmodozz már annyit az órákon! vagy például tegnap is egy - kisírt drága kis szemekkel hazahozott - dolgozat végén a Jövő alkalommal megint jobb lesz! felkiáltás.
7 comments:
Istenem, de jó ez a bejegyzésed:)
Köszönöm...
P.
Istenem, azok a könnyek...
Édesen szomorkás.
Legalább egyszer az életben írnának be itt is ilyen pozitív észrevételt valamelyik fiam füzetébe...
A lényeg az, hogy egyik dolgozatról a másikra egyre jobb. Hajrá kis gimis lány! Márti : 0:) (angyal) vagy!
A lényeg az, hogy egyik dolgozatról a másikra egyre jobb. Hajrá kis gimis lány! Márti : 0:) (angyal) vagy!
én csak azokat a könnycseppeket sajnálom, amit egy-egy 4-es miatt ejtettem a gimiben!
Post a Comment