Nemrég egy csütörtöki munkanap végén úgy köszöntem el az irodában, hogy mindenkinek szívből szép hétvégét kívántam, majd elindultam hazafelé.
- Ugye tudja, Fráu Prodán - szólt utánam a főnök -, nincs még hétvége, holnap még be kell jönnie dolgozni!
Ma, egy pénteki munkanap végén úgy köszöntem el, hogy viszlát, végeztem minden munkámmal, holnap reggelre legyenek szívesek kikészíteni valami újat az asztalomra.
- Ugye tudja, Fráu Prodán - így a főnök -, hétvége van már, holnap nem kell bejönnie dolgozni!
De amúgy rendben vagyok, eléggé megbízható és pontos szereplője a precíz német munkaerőpiacnak, csak az időt érzékelem egy egészen kicsit másképp, mint a kalendárium, s ha békén hagynának, még ez sem lenne világvége, hisz amit emitt lecsippentenék, azt amott becsülettel, tisztességgel hozzá is adnám.
3 comments:
Kedves Márta!
Én minden nap ezt érzem. :)
Sosem vagyok képben hogy milyen nap van, hanyadika vagy ilyesmi...
És ezzel évek óta remekül boldogulok.
Mondjuk 10 éve vagyok itthon, ha dolgoznék nem is tudom, hogy mi lenne velem.
Úgyhogy én neked szurkolok. :)
ez nagyon vicces :-) - meg nagyon ismerős is valahonnan... :-D
"Eléggé megbízható és pontos szereplő" :D <3
Post a Comment