Fülöp találkozott Nátánaéllel, és így szólt hozzá: "Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a József fiát, aki Názáretből származik."
"Származhat-e valami jó Názáretből?" - kérdezte tőle Nátánaél.
Fülöp így válaszolt: "Jöjj, és lásd meg!"
Amikor Jézus látta, hogy Nátánaél közeledik feléje, azt mondta róla:
"Íme, egy igazi izráelita, akiben nincsen álnokság."
János evangéliuma 1:45-47
Újból és újból rácsodálkozom arra, ahogyan Jézus néz az emberekre. Ránéz Nátánaélre, s nyilván látja, mennyire előítéletes ez az ember. Látja, mennyire szűk a látóköre. Ő az az embertípus, akinek meg sem fordul a fejében, hogy valahonnan máshonnan, az ő elképzelésein túlról - például a katolikusoktól, protestánsoktól, idősektől, fiataloktól - is származhat valami jó. Látta ezt jól, az első mondata róla és hozzá mégsem erre vonatkozik. Olyan ragyogó, tiszta szavakat használ vele kapcsolatban, mint igazi, álnokság nélküli. Felemeli őt. A jót nézi benne, azt, ami valóban értékes.
S ott van egy másik eset, amikor odavezették hozzá a házasságtörésen ért asszonyt. Az első mondata hozzá felszabadító erejű volt: nem ítéllek el téged. És csak utána mondta, hogy: menj el, és mostantól fogva ne vétkezz. Mindkét mondat fontos. A sorrend is nagyon fontos.
Rólam vajon mit mondana, ha találkoznánk?
Először az jutott eszembe, hogy inkább csak semmit. Se jót, se rosszat. Észre sem venne.
Aztán, ahogy néztem, hogyan kel fel ma reggel a dombok mögött a Nap, megkockáztattam egy másik gondolatot is.
Ha Ő valóban a jót nézi az emberekben, akkor lehetséges, mégiscsak észrevenne.
Lehetséges, mégiscsak mondana valamit.
Íme, egy lány, aki megbecsüli azt, amije van. Íme, egy lány, aki tud szeretni. Aki ragaszkodik hozzám. Aki nagylelkű. Íme, valaki, akinek valóban szép a szíve.
Persze, igazából fogalmam nincs, mit mondana. De abból, amit többek között Nátánaélnek mondott, arra következtetek, valami jót. Valami felemelőt, az értékeimet kiemelőt, valami számomra meglepőt. Valami egészen-egészen megrendítőt. Valamit, amitől megváltozna az, ahogyan másokra és magamra nézek.
6 comments:
Boldogok a tiszta szívűek...
Talán ezt mondaná neked!
Pontosan nem tudjuk mit mondana. De gondolom valami szepet és jot. Hiszen értékesek vagyunk az Ő szemében. Az Ő gyermekei vagyunk, akiket drága vérén váltott meg halellujah.
Egészen biztosan észrevenne, sőt, már észre is vett, Márta. És jót mondana, szépet. Íme egy lány, aki másoknak is megvilágítja az utat. Íme egy lány, aki újra és újra felszegi a fejét a csüggedésben is, és rámosolyog a világra.
Én meg azon gondolkodtam a minap, hogy mi van akkor, ha majd "színről-színre " látjuk ŐT és azt kérdi tőlünk, hogy mi mit gondolunk magunkról?! Ha majd arra kér, hogy mi soroljuk be magunkat valahová... Talán erre is készen kell állnunk, hogy addigra tudjunk őszintén és igazul elmondani, hogy mit gondolunk saját magunkról.
Folytatom a felsorolásod Márta, mert jó a kezdet és a sorrend is, és ami a legfontosabb igaz! :)
"Íme, egy lány, aki megbecsüli azt, amije van. Íme, egy lány, aki tud szeretni. Aki ragaszkodik hozzám. Aki nagylelkű. Íme, valaki, akinek valóban szép a szíve."
Íme valaki, akire felnézek, mert a jó példával elől jár, erőt ad és bátorít, felüdíti a lelkem ahányszor csak olvasom... :)
S ha nem akarna semmit mondani sugalnam , hogy mondja amit itt leirtal s meg sok minden mas jot!
http://prodanmarta.blogspot.hu/2016/12/egyszer-csak.html
:))
Post a Comment