Monday, January 1, 2018

Ha elfelejteném,


melyik évben járunk éppen, egyszerűen csak megkérdezném a legnagyobb gyermekemet, hány éves. S ha azt mondaná, tizennyolc, akkor tudnám, kétezertizennyolcat írunk. S még azt is tudnám, egy napja nagykorú lett, ez utóbbit az agyam egyébként felfogta már, a szívem még nem. A születésnapja előtti éjszakán teleragasztottam a konyhaajtót a tizennyolc év alatt róla készült fotókkal, ezt volt az egyik ajándékom.
Nem tudnám megmondani, mikor nőtt meg, csak a teljesség igénye nélkül kiválogatott és egymás mellé tett sok-sok pillanatfelvételt szemlélve látjuk a változást, a folyamatot.

Még ennél is kevésbé tudnám megmondani, mit teljesítettem az elmúlt évben, miben fejlődtem, lettem-e egyáltalán jobb, bölcsebb, érettebb. A lélek rezdüléseiről nem készülnek pillanatfelvételek.
Ami biztos: negyven éves lettem. (Szeretek negyven éves lenni!)
Utaztam elég sokat, ha csak néhány napra is, de volt alkalmam járni Izráelben, Franciaországban, Olaszországban, Svédországban, Erdélyben, Szlovéniában.
Az évnek legalább a felét házon belüli és kívüli, tervezett és tervezetlen, pénzt és idegeket felemésztő, nagy felújításokkal töltöttük.
Ötszemélyes háztartásunk hatszemélyesre bővült.
Írtam a blogba majdhogynem kilencven bejegyzést.
Rendszeresen jártam kóruspróbákra, s az imacsoportba is újból bekapcsolódtam.
A munkahelyem ugyanaz.
A legjobb barátom ugyanaz.
Olvasni sokkal kevesebbet olvastam, mint amennyit szoktam, vagy szerettem volna. Tényleg jóval kevesebb időt szánhatok magamra.
Sokat sétáltam.
Megnövesztettem a hajamat.

Az új évre való tekintettel idén is választottam mottót, János evangéliumának az egész tizenötödik részét, mely összefoglalva így hangzik: maradjatok meg a szeretetben. 
A választás egy jóval hétköznapibb helyzetből indult amúgy, egy ajándékboltban láttam még az ősszel egy pici tálcát, amelyen az állt, hogy stay in love. Nagyon tetszett, meg is akartam venni, de aztán mégis visszaraktam, mégis a kosárba tettem, mégis, mégse, mégis, mégse, végül otthagytam, amit a mai napig bánok. Az üzenetet viszont viselem a szívemben, a kezemben, a szememben.
Nem baj, ha a szép új év végén sem fogok tudni felmutatni majd semmi különlegeset.
Csak szeretnék jó lenni. S szeretnék megmaradni, mindenféle feltűnés és pillanatfelvétel nélkül is, még egy évig a szeretetben.

16 comments:

Katalin said...

:) köszönöm♥:)

és köszöntök minden szülinapos tündért:)

Florci said...

Isten éltessen és tartson benneteket a tenyerén ebben az évben is!

Timi said...

Nagyon boldog új évet és szülinapot kívánok! :o)

Piroska said...

Isten éltesse és óvja a szülinapos nagylányodat! Benneteket pedig hordozzon tenyerén az Úr ebben az évben 🤗

L. M. Zsuzsi said...

Boldog új évet Mindannyiótoknak, és Isten éltesse a szülinapost!

Eszter said...

Boldog új évet és boldog születésnapot! <3

Katalin said...

nagyon megható ez a fotóalbum az ajtón (nagyon tetszik)nekem van egy kedvenc képem Sáráról, nem látom, hogy ott van-e köztük (nyilván nem lehet az összest), de a legszebb képe számomra, amikor egy pitypang szálai repkednek körötte a kertben csodás fényben

Katalin said...

megkerestem
http://prodanmarta.blogspot.hu/2014/05/takaritas.html

Tündérlátta said...

Áldott új esztendőt!

liv said...

Isten éltesse a nagylányt. :) És köszönöm ezt az újabb évet.

Piroska said...

Tényleg ez egy gyönyörű fotó a Nagylányról 🤗

Kósa Márta said...

Olvastalak ma is, és írtam magam is.
Szeretem szelídségedet, hihetetlen ellentéte az én természetemnek.
Ölellek és erőt kívánok magunknak 2018-ra (is).

Éva said...

Boldog azületésnapot!

Katalin said...

nem mondanátok: hát ott van az a gyönyörű kép az ajtón is, ha jól látom, ott van az !!♥

márta said...

Ott van.:)

Bagira said...
This comment has been removed by the author.