Tuesday, October 23, 2018

Eddigi

életem során háromszor sírtam olyan emberek halála miatt, akiket személyesen ugyan nem ismertem, de távozásuk - számomra is meglepő módon - mégis összetörte a szívemet.

Először akkor, amikor Polcz Alaine ment el. A régi kis lakásunk konyhájában mosogattam éppen, mikor bemondta a rádió, s emlékszem ahogy folytak a könnyeim bele a mosogatólébe. Minden könyvét elolvastam, nagyon fájt, hogy sose fog újat írni már.

Másodjára akkor, mikor elolvastam Dietrich Bonhoeffer életrajzát, majd elolvastam minden írását, a leveleit, végül pedig, mikor a róla készült filmet is megnéztem, a végén csak sírtam és sírtam, megállíthatatlanul.

Harmadjára ma reggel.
Végiggörgetve munka előtt az instagram hírfolyamot, megtudtam, hogy a tegnapi nap folyamán meghalt Eugene H. Peterson. Sose hallottam róla ez év elejéig, akkor találtam rá véletlenül egy vele készült interjúra. Kíváncsiságból megrendeltem egy könyvét, majd még egyet, és még egyet, és még egyet. És természetesen a The Message-et, élete fő művét. Van egy szerény kis utazó könyvtáram az autóban, ebben két könyv az övé. Miután kiteszem a gyerekeket az iskola előtt, de még mielőtt elkezdődne a munkaidőm, van egy keskeny idősáv, melybe épp belefér egy-egy prédikációjának az elolvasása. Nem is tudom elmondani, mi volt ő nekem, az írásai által. Lelkész, tanácsadó, bátorító, mindig a kíválóságra biztató, csodálatos mosolyú, igaz ember. Példakép. 

Boldog vagyok, hogy egy olyan világban élhetek, ahol vannak könyvek.
Ahol van instagram, facebook (bár én nem használom), youtube, blog és whatsapp.
Amire szükségem van az élethez, a számomra fontos emberek, írók, könyvek, hírek, rám találnak.
Ilyenkor egyszerűen csak boldog vagyok, hogy én is itt élhetek, s a közös kincshez, majd ha nagy leszek, ki tudja...valamit egyszer én is hozzátehetek.

6 comments:

Katalin said...

Amikor először hallottam róla általad, szívembe zártam, és amikor ezt a videóját néztem https://www.youtube.com/watch?v=LaMgIvbXqSk, folyamatosan az volt bennem:talán az utolsó évében bukkanhattam rá, ...de magával ragadott, és boldog voltam, hogy él, és hogy élnek olyan emberek, mint ő, az én életem idején. Tudtam, hogy idős, de szerettem volna, ha még nagyon sokáig, mert önző mód azt szerettem volna, ha...hiszen számomra most kezdődött !...

Csak megköszönni tudom Őt

Katalin said...

nézem a közösségi médiákban, fura érzés, hogy a wikipédiában már a halála dátuma is fennvan
és itt olvasom, https://www.christianitytoday.com/news/2018/october/eugene-peterson-hospice-long-obedience-living-resurrection.html

és a fb-on ezt találtam Robert Creech oldalán:
The email dated October 12 below is from his son, Eric, who has given permission to share it.

Dear friends and family,

As many of you know Eugene was hospitalized on Tuesday when he took a sudden and dramatic turn in his health caused by an infection. He is now being treated for pneumonia and is responding well to the IV antibiotics. He is eating again, and went for a very short walk this afternoon. He is much improved as of today.

Elizabeth and I joined Jan and Leif in his room this afternoon for a meeting with his health care team of three doctors. They confirmed for us that the two main medical issues he is facing—heart failure and dementia—are advanced and progressing. Based on their recommendation, he will come under the care of hospice and his medical care will be primarily palliative. As of now it looks like it will be 1-3 more days before he returns home, depending on when all the support systems are in place.

When I summarized the conversation with him later, I told him there were three main things for him to know.
1. You are deeply loved.
2. It appears that you are in the last months of your life. (And when I asked him how he felt about that, after some thought, he said, “I feel good about that.”)
3. We are going to try to help make these remaining months as comfortable and enjoyable for you as possible. (To which he gave us his million dollar smile and said, “thank you.”)

Today he was visited by his brother and sister-in-law (Ken and Polly), Glen, the Presbyterian pastor in Kalispell, and Gary, the former director of the Lutheran Bible Camp. He’s tucked into bed now and resting comfortably. I’m not exactly sure what he meant by it, but one of the last things he said to me this evening was, "It just seems so sacred that they trust me so much."

Every moment in this man’s presence is sacred.

Grace and peace, Eric

P.S. Feel free to pass this message along to others.

L. M. Zsuzsi said...

Sosem hallottam még róla, és úgy látom, magyarra nem is fordították még. Egy kivonat van csak itt a főművéből: http://www.ujremeny.hu/biblia/elgondolkodtato/342-hegyi-beszed.html?showall=&start=4 Viszont épp egy hete hallottam egy másik hasonló szöveget, egy zsoltár mai nyelvre átfogalmazott változatát (csak nem tudom, ki írta) - nagyon, nagyon ütős volt... és eszembe jut, hogy egyszer a PálF. is felolvasta, hogy a gimnazistákkal hogyan fogalmazták át saját szavaikkal a Hitvallást, és az is fantasztikusan erős szöveg lett. Nagyon szeretem ezt a műfajt, úgyhogy legalább ezt a kis bejegyzésnyi magyar fordítást biztosan elolvasom tőle is, ha az angolt nem is.

Katalin said...

Nekem régóta te vagy a hírfolyamom Márta, tőled tudok meg fontos dolgokat, személyeket, eseményeket, általad adott - szűrt - hírek sokkal jobb napot indítanak

Katalin said...

nézd visszalapozható az életed, fura, nem?
http://prodanmarta.blogspot.com/2007/09/most-olvastam.html

Katalin said...

véletlenül láttam meg, hogy egy évre rá a felesége is elhunyt
https://www.regent-college.edu/about-us/news/2019/remembering-jan-peterson