Szeretek meleg pulóvert húzni, csizmát, kabátot, sálat, majd elindulni.
A fotel kényelme, a csésze tea s az asztalkán nyugvó könyv várhat.
Szeretem saját bőrömön érezni az eső érintését, a szél hasogatását, az arcomba zúduló hópelyhek megannyi apró szúrását.
Van egy gyönyörű német szó, amit magyarra fordítani csak körülírva lehet. Fernweh. Azt jelenti, hogy vágyódás a messzeségbe. Édes testvére a Heimwehnek, ami honvágyat jelent.
Talán ez a legnagyobb kincsem, ez a szív mélyén valamilyen formában mindig ott égő vágyódás. Messze menni, hazajönni. Vágyódás barátokra, közösségre, békességre, tudásra, Istennek hozzám való szavára, gyógyulásra, a tudatra, hogy életemnek jelentősége van. Aprítani a hagymát a konyhapult mellett, s könnyezve remélni, napjaim egyszerű tennivalói közül egyik sem banális.
De amíg egy hóviharról még mindig az jut először eszembe, de jó lenne járni egyet odakint, addig nem félek. Addig még élek, s hogy hogyan, az sem mindegy.
Aki útra kel, a messzeségbe vagy hazafele, annak nem a koffer, nem a térkép, nem az élelem a legfontosabb útravalója.
Hanem a vágyódás.
A szíve mélyén égő kicsi tűz.
Vigyázni a legjobban erre kell.
2 comments:
úgy vártam már, hogy szóljál, mutass képeket, mesélj, mit gondolsz....
ismerős ez a "MEHETNÉK" dolog, nagyon is ismerem (én meg szoktam gyógyulni tőle):))
de most nem tudok elszakadni a ló-képedtől, annyira nagyon nagyon szeretem a lovakat, mindegy milyenek, annyira szépnek látom őket, erőseknek, szívósaknak, állnak itt ezek is rezzenéstelen a hófúvásban, a szőrére, sörényére fagyott jéggel, gyönyörű meleg orrukkal, nagyon szépek♥
Nekem is ismerős ez az érzés ❤️ Igaz én babakocsival sétálok nagyokat. A Legkisebb csak úgy hajlandó aludni, ha a babakocsi mozgásban van... lassan kívűlről fújom az újonnan felszerelt utcanévtáblákat a kis falunkban :) Nagyon szeretem a falu utcáit végigjárni. Nézni a háztájakat ahol élet van. Vagy éppen egy elhagyatott ház, amelyből kirepültek a gyerekek, az öregek pedig már rég az igazak álmát alusszák :)
Csodásak a fotóid Márta 🥰
Post a Comment