mondtam-e már, hogy mennyire szeretek én zenét hallgatni és énekelni...Ha nem, sürgősen pótolom, mert ezt muszáj elmondanom. Mondjuk inkább az előbbit szoktam gyakorolni, az utóbbit csak akkor, ha egyedül vagyok az autóban, miközben persze vezetek. Ilyenkor úgy érzem magam, mintha egy videóklippben szerepelnék. Most mér', egy csomó ilyen klipp van, ahol a főszereplő csak megy át a városon, mint Bruce Sprigsteen a Philadelphiában, valami lebegős kabátban, és közben fújja a szél a haját, meg ilyenek, de ilyen vezetős is van néhány, csak egy sem jut most eszembe. Például ma elvittem a gyerekeket a mamához, hogy én nyugodtan terápiázhassak itthon, és visszafele jövet egyszer csak hallom Charlie-tól a Mindenki valakié-t. Zene maximumra, meg minden, na és nagyon jólesett énekelni, hogy:
Várj, várj, várj! Nehogy bármit kitalálj.
Ez csak egy dal, ez csak egy dal. Semmi se fáj.
Várj, várj, várj! Nehogy bármit kitalálj.
Ez csak egy dal, félre ne értsd, ne telefonálj!
És eszembe jutott, hogy az élet igazi értékét az adja, hogy mennyiben tudunk másnak adni valamit, ezt nevezik szolgálatnak, Márai is olyan meghatóan ír erről, igazán, el lehet olvasni. Az életnek értéket csak a szolgálat adhat... Én ma lesepertem a soros szomszéd helyett a lépcsőket, és átengedtem néhány gyalogost magam előtt az úton. Nem sok, de valahol el kell kezdeni. :)
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
7 comments:
Valamikor én is azt gondoltam magamról, hogy olyan másokat szolgálós tipus vagyok, ezért is mentem szoc. munkára, de azóta is verem a fejemet a falba, hogy lehet ekkorát tévedni az életben? Egy egykéből, aki pont ebből a tényből kifolyólag önzö tipus soha nem lesz szolgálóleány, tudod ez a kutyából nem lesz szalona szindróma (csak hogy az előbbi kutyás bejegyzéshez is passzoljak).
Nem is értem miért nem a saját blogomra irom ezeket a nagy igazságokat, talán, mert itt rajtad kivül nem olvassa senki és az jó, nem égetem magamat túl sok ember előtt.
És megint elfelejtettem valamit, én is nagyon-nagyon szeretnék énekelni, inkább azt kellet volna tanuljak nem szoc. munkát, ráadásul mindhiába. De sajnos nem tudok énekelni és ez nagy szivfájdalmam. Nem értem pl. azt a jelenséget, hogy tisztán hallom a dallamot ott bent a fejemben, de a torkomon valami egészen más jön ki, nincs szinapszis a fejem és a torkom között? Igen bánt ez a dolog, mert igy a lányomnak sem tudok altatódalt dúdorászni, mint minden rendes anya :( De azért még nem tettem le teljesen magamról ebben az ügyben.
:)))) Te, ha tudnád, mennyire üdítő ez a csupasz őszinteség! :))) És sose gondoltam magamról ilyeneket, mármint hogy amolyan szolgáló típus lennék, pedig most erről szól az életem. És nem akarok becsapni senkit, hogy ez mindig olyan könnyen menne. A házasság és főleg az anyaság, de lehet hogy mégiscsak inkább az előbbi, a leghebrencsebb lyányból is egykettőre normális kis asszonykát farag. Illetve hát nem tudom, még nem tartok ott, és lehet, sose fogok. Nem tudom, azért kell egy jó adag szolgálatkészség ahhoz, hogy morgás nélkül elvonuljak éjfélkor szendvicset készíteni a teremtés koronájának, ha így kéri, nem? :)))
Szolgalo tipus brrrr. .. mein Gott, hororso ezt a ket szot egymas mellett latni.. a szolgalat az alazattal fugg ossze, nem valami alkati adottsaggal.. nem valami szuletett defektus vagy kepesseg.. az egykesegre meg a szuletesre fogni barmit is, nos, azt mar megkaptam Martatol is, hogy milyen csunya dolog, ugyhogy kommentezni se merem.. es nem hiszem, hogy egy igazi egyeniseg, egy szabad szellem sohse birna alazatossa valni.. valojaban csak egy szabad egyeniseg lehet alazatos, ha olyan feladatra bukkan, amihez minden erejet mozgositania kell, es ami minden erejet megerdemli.. valojaban meg a tiszteleten is tulmutat az alazat, mert melyebben megelt, mar-mar vallasos elmeny.
..."valojaban csak egy szabad egyeniseg lehet alazatos" :) Micsoda bölcsesség! Kitehetem szépen fába vagy kőbe vésve az ágyam fölé? :) De tényleg. Ez annyira szép. És az alázat is olyan szép szó. Tökmás , mint az alázatoskodás, mert az nagyon idegesítő tud lenni. Emlékszem, a Megasztár-ban is állandóan a zenei alázatról beszéltek, és úgy odavoltak tőle. Szinte büszkék voltak rá. Na, kösz szépen, ezt most feljegyzem a szép idézetes füzetembe. (Nem ám, nincs is ilyenem! :))
El fogjak koptatni ezt a szot.. es jol is teszik, mert az ahitat a templomba valo;). Te cedulas, te.. nem csak te vagy ilyen szalonista, fuzetes noszemely.. az en fuzetem meg rosszabb.. ha kitalalod, hogy miben, akkor bevallom:) (Kulonben sohasem).
Hirtelen az jutott eszembe rád vonatkozóan, hogy amelyik kutya ugat, nem harap. Nem tudom miért, de tényleg. És ilyen kitalálásokban sohasem voltam jó. Nem is próbálkozom. És megvagyok bevallások nélkül is, bár az adóbevallásokat például szeretem csinálni...:)
Post a Comment