Monday, March 12, 2012

Néhány

 éve John Steinbeck Érik a gyümölcs-ét vittem magammal olvasnivalónak egy tengerparti nyaralásra, így aztán a családnak a mai napig van mit emlegetnie azon sóhajtozásaim okán, hogy ez a könyv túl jó a letevéshez, de túl szomorú (ahhoz, hogy ne szakadjon meg a szívem) a világ legszebb tengerpartján való olvasáshoz. Mindenki úgy teszi tönkre a nyaralását, valamint úgy iparkodik vidámmá tenni a társaságát élvezők életét, ahogy tudja.
Most pedig, amikor lehetne akár szomorút is, Mr. Steinbeck Utazások Charley-val c. könyvét olvasom, melyben arról van szó, hogy az író vesz egy lakókocsit, majd Charley nevű kutyájával elindul végigutazni Amerikát. Ennek hatására több fontos döntést is hoztam: elneveztem az autómat Rosinante-nak, újfent elhatároztam, én is hosszú útra indulok majd, mikor öreg leszek, s ha szabad kérnem, én is szeretnék olyan tejgazdaság tulajdonossal talákozni, aki " a matematika doktora volt, de ugyanakkor filozófusnak is kellett lennie, mert elégedett volt a munkájával és nem akart elmenni - egyike volt azon kevés megelégedett embernek, akivel útközben talákoztam." *

* John Steibeck, Meine Reise mit Charley

21 comments:

Éva said...

Beírtam a kis, sárga füzetembe az elolvasandók közé a könyvet.:-)

Hajnalka Nagy said...

Steinbeck Érik a gyümölcsét félig bírtam elolvasni...:( ott vár engem a polcon vagy dobozban vhol...:)
a kutyás, utazós story nagyon érdekel, listára felírtam! :)
Melyik tgparton nyaraltatok, amikor a könyvet olvastad?

marta said...

Én is el akarom olvasni...ezt!Ami pedig nálam nem jött be az :.."oroszlánkölykök+..soha nem tudtam még a feléig sem..letettem!..amit pedig már 5-6 x is elolvastam az pedig:Jane EYRE!!!!!:))Ettől mindig jó kedvem támad..:)

Katalin said...

nagyon kedves humorod van ebben a bejegyzésedben,

napsütéses, ha szabad ezt a szót használnom rá kérlek szépen:)))

Egyébként a kiváncsiságomat felkeltetted, mert nagyon depis voltam eddig még minden könyvétől ("Rosszkedvünk tele", "Egerek és emberek" :(

Kánya Andrea said...

Nekem is nagyon tetszett ez a könyv, de az Egerek és emberek a kedvencem tőle.

Piroska said...

Én is olvastam JANE EYRE-t... a kedvenc könyveim közé tartozik:)

Annás said...

Én most főleg a képre figyeltem... ne haragudj... és most megnézem újra...

VRJúlia said...

Megelégeni, elégedettnek lenni- nagy dolog.
Helyesen beérni azzal, ami van.
Felfedezni a másik emberben annak megelégedettségét, még nagyobb- és együtt örülni vele, hogy lám, neki összejött.
Szét kell néznünk, találunk-e magunk körül ilyen embereket...
Újabb kihívás.
Üdvözlöm, értékelem szavait.
:)VRJúlia

liv said...

Na most akkor kérem szépen hogy van ez a macska? Fehér? Mici meg nem fehér, nem? Vagy nem csak Mici van? Vagy nagyon lemaradtam valamiről? :)

márta said...

A macskáknál sose lehet tudni. Ezer arcuk van. De tudtommal csak egy macskánk van, a Mici, igaz, azt hittük róla, hogy lány, pedig nem az. Ha bizonyos szögből nézzük: fehér, ha nem a bizonyosból vesszük szemügyre, akkor meg nem fehér. Nem lehet eligazodni rajta. :)

márta said...

Hajnalka, Horvátországban van egy szép part, Brela a neve, állítólag benne van a világ legszebb 10 tengerpartjában, aztán ki tudja...

A könyvnek még az elején tartok, de az eddigiek szerint nem olyan nyomasztó, mint a többi könyve. Nekem azok is tetszenek, "Az édentől keletre" is nagy kedvencem. Nagyon tetszik a humora. Valahogy mindig biztos voltam benne, aki olyan szomorú könyveket tud írni, biztosan nagyon jó a humora, és igazam volt.

márta said...

Például ilyesmik vannak, fordítom:

" Miss Brace beismerte, hogy George macskaként teljesen használhatatlan. Nem jó társaság, nincs beleérző képessége, és esztétikailag is kihívásokkal küzd.
- Biztosan megfogja az egereket és patkányokat - vélekedtem óvatosan.
- Soha - válaszolta Miss Brace. Eszébe sem jut. S áruljak el még valamit? George tulajdonképpen nem fiú, hanem lánymacska."

Ciripbogár said...

Én nagyon szeretem az egerek és embereket is az oroszlánkölyköket is.
Az érik a gyümölcsöt nem olvastam még, felfeszem az előkészületben listára. Brela...hát egyszer én nagyon sokat nyomoztam utána. Megláttam egy prospektusban egy aranyos kis sziklát a vízben rajta egy kis fenyőággal, de nem volt a kép alatt hol található ez a kis sziklácska.
és egyetértek "aki olyan szomorú könyveket tud írni, biztosan nagyon jó a humora"

Gonda Hajnalka said...

Szép napot Márta!!! Gondoltam ide is "befecsegek" már.....egy kicsit! Köszönöm, hogy benéztél te is hozzám! Nagyon jól esett!
Ha nem bánod..máskor is "befecsegek"!! Ennél azért értelmesebbeket...
Minden jót Márta!!!

marty said...

az a kép:)) De jó, hogy írsz, Márta!!!!

liv said...

Na, ez a Mici jól megtréfált engem... :) Nagyon tetszett a többi képen a barna orra...ezen meg (reggel hatkor) nem látszott. :)
Egy simit küldök neki, légyszi, Márti, add át!

Éva said...

Olyan szépen néznek egymásra!:-)

Éva said...

Hol vagy?

VRJúlia said...

Ma arra gondoltam, minden nap beköszönök:) Hátha visszaszól. De talán jobb lenne tiszteletben tartani időbeosztását.
remélem, nem betegség, vagy egyéb gond tartja távol.
Tisztelettel,
VRJúlia

márta said...

Rossz pénz nem vész el...:)

Éva said...

Ez a szerencsénk!:-)