Hat éve írom ezt a blogot.
( S boldog vagyok, hogy van ilyen. Hogy az olvashatja, aki akarja, hogy ez remélem nem tolakodás, nem zavarok talán vele senkit, s nem kell fákat kivágni miattam, de mégis írhatok, és olvashatok, és adok, és kapok.)
Közben:
Idebent apró szívességeket készítek a rendberakott fonalakból, az újfent magával ragadó horgolás szeretetétől hajtva. Egyetlen szabályhoz tartom magam: nem vásárolok új fonalakat, új gombokat, s a szakadt nadrágokat sem dobom ki addig, míg a valamelyik kisasszony el nem dönti, szeretni fogja-e a felújított ruhadarabot. Szeretek foltozni. Sok szakadt nadrág van, mert zajlik az élet, de az úgy van jól, ha a gyerekeknek nem a ruháikra-való-vigyázás a legfőbb gondjuk.
Odakint pedig gyönyörű hó van, s a valamelyik erdő valamelyik tisztásán van egy ház, benne lakik egy nyugdíjas erdész a feleségével. Szeretnek szóba állni a túrázókkal, s aki kíváncsi rá, annak elmesélik, hogy ez az erdő a legszebb a környéken. Én elhiszem nekik, az egész életüket ott élték le.
Aki a saját életében éli le az életét, természetesen azt látja a környéken a legeslegszebbnek.
16 comments:
Én pedig boldog vagyok azért (is), hogy írsz. Például az ilyenekért, hogy :"Aki a saját életében éli le az életét"..
Köszönöm.
Én is rendszeresen olvasom a blogodat, és egyszer, talán másfél éve, kaptam tőled egy lúdtollal írott képeslapot, ami Izraelben landolt. Az sokáig ki volt tűzve a hűtőnkre, és minden reggel arra gondoltam, hogy milyen jó, hogy vannak otthonok a világban....És ha nagyon zaklatott vagyok, és már szédülök a világtól, akkor olvasok tőled valamit, és megnyugszom :)) És akkor megnyugszik a kislányom is.
hát igen:)
Néha úgy érzem a blogodat olvasva, hogy a saját belső álmomba tettem egy rövid kirándulást.
És az egyik legkedvesebb növényem ez a lila.
Szeretem a képeidet most is.
Milyen szép helyen laktok ti, Márta! :)
Petrik Adrien( Asszony és háza)könyvében van egy mondat, amely valahogy úgy hangzik, hogy vannak boldog és vannak tiszta gyerekek.:-)
Önfeledt játék közben nem lehet vigyázni a ruhákra.
Egyszer olvastam egy közvélemény kutatásról, melyben a véleményt kellett leírni arról, hogy mi a boldogság.A győztes az a mondat volt, hogy boldog az, aki éli az életét. Nincs messze a te mondatod sem ettől.
Nagyon kedves nekem a piros muffin-szíved.:)
HAVAS TÁJ MESÉS....
A lila virágot én is szeretnék már régóta....
Ha sok mindent nem is csináltam jól,de azt hiszem a ruhák miatt sosem veszekedtem a gyerekeimmel.
Nagyon jók a képek!
Bocsi, de nálam most a farmer foltozós jött be legjobban...
-nem is tudom, miért!
:)))
Mit is írjak, itt jártam és jól tettem...
Mesevilág :) az utolsó soraidat olvasva ez a szó jutott eszembe :)
a horgolt virágok, szívek csudaszépek! no, meg az erdő....
Szeretek itt Nálad, nagyon. Köszönöm.
Kedves Márta,
Vannak nehéz napok, amikor a Te írásaidból merítek erőt. Köszönöm
Márta Budapestről
Ahol jó lenni...! Itt nálad...szép képek, tanulságok" és az élet egyszerűsége a szívetekben telis tele szeretettel és boldogsággal...
( egyébként én is foltozós vagyok és azok a ruhadarabjaink lesznek a kedvencek..., mert a kezünk nyoma rányomta bélyegét...azt hiszem...)
További szépségeket...jó volt átolvasgatni téged.
Kop-kop!:-) Hiányzol.
megint feltöltődtem nálad :)
(és egy ötlet: a horgolt szívecskék kokárdaként is működnének. Ahogy megpillantottam, rögtön ez ugrott be)
jó ötlet :)
Post a Comment