délelőttöt azzal töltöttük, hogy kincskereső játékot szerveztünk a kisasszonyoknak - ama leheletnyi generációs összezördülést feloldandó, ami az okostelefonok használatának időtartamát, majd a többszöri kérlelés után sem-levitt szemetet illeti - s melynek közepette igaz, hogy nem roppantak össze az idegeim, de azért majdnem.
Nem az én ötletem volt a telefonokra feltöltött gps-program, - ha már telefon, használjuk okosan - a cetlik sem, amiket kövek alá, fákra eldugtunk, de segítettem előzetesen bejárni a terepet, s én jegyeztem fel a koordinátákat, majd része voltam a kétszemélyes, a keresést kissé távolabbról felügyelő csapatnak is.
A kincs? Az itthon ebéd helyett (mégis kinek lett volna ideje főzni?) ránk váró tábla csokoládét, fél zacskó gumicukrot, s némi pattogatott kukoricát leszámítva?
A kincs ma egy kreatív és nálam kissé higgadtabb apa volt. Mi is lenne velem nélküle.
12 comments:
Nahát! A mi mai csodás napunk is egy kreatív és higgadt apának köszönhető - Dobogókőn jártunk. :) Milyen jó, hogy vannak! ;)
GYONYORU KEPEK!
de szép...úgy az egész nagyon :))
és látom nálatok már igazi ősz van, kabátos,
itt meg 28 fokos nyár volt ma
Árad belőle valamiféle.... nyugodt, irigylésreméltó szép hangulat. (A mohás fatörzsön ücsörgő lány fotója csudás!!!!:) )
Mindig jó programokat szerveztek a gyerekeknek és önmagatoknak, vagyis a családnak.
Szép, emlékezetes gyerekkoruk van.
Te pedig, Márta a második kincs vagy a családodnak, aki észreveszi és értékeli az első " kincset" :)
Szép vasárnapot !
Nagyon értékesek az ilyen együtt töltött délelőttök :)) Ha másra nem is, de ezekre, biztos.
Jaj de jó ez, jaaaj, énisénisénis...
Csodaszép az első kép!!!!!!!!!!!!!
Ritkán irsz róla. De lényegesen :)
Ritkán, de mindent elárul ez az egy mondat ...
Milyen kincset találtam! Igazi kincsek vagytok!
Post a Comment