Thursday, October 2, 2014

Innen-onnan

lecsippentett szabad perceimben upciklált borítékokat ragasztok Gudrun Sjödén reciklált papírból készült régi katalógusaiból. Csodaszépek, színesek, izgalmasak. Túl sok fehér és barna borítékot postáztam mostanában - szükségem van némi színre, az egyensúly végett.
Az upcycling annyival több a recyclingnál, hogy míg az utóbbi egyszerűen újrahasznosít, emez előbbi magasabb rendű tárgyat hoz létre valamiből, aminek alig van értéke.
A furcsa, idegen szavak mögött tartalmat keresek, s hitet.
Elrontott döntések, gyümölcstelen évek, régi, egyszerűen csak idejétmúlt dolgok - mint értékek, mikkel egy hozzáértő upcycling-művész kezdhet még valamit. Így is lehet nézni.


6 comments:

iri said...

Bizonyara nagyon szepek!

Kánya Andrea said...

Én nagyon szeretem az ilyesmit. Évekig én készítettem a borítékokat, amikor még sokat leveleztem. (Ma is megtenném, de... - és most inkább nem mentegetőzöm.) Mert amikor belenézett valaki a postaládába, tudja, hogy TŐLED van. :)
Csak így tovább, kedves Márta!

Piroska said...

Hogy mi mindent nem tanul az ember fia itt nálad :)

Köszönet és hála érte!

Tündérlátta said...

Jó, hogy írtad az elvesztegetettnek hitt, elrontottnak gondolt idők újraértékelését. Én is most pont ezeket az éveket igyekszem végre szépnek látni.
(..és milyen régen írtam levelet..)

Réka said...

Ezek gyönyörűek Márta!!!

L. M. Zsuzsi said...

Gyönyörűen kibontottad ezt a gondolatot, ahogy gyönyörű ilyen borítékból kibontani a leveleket is... nagyon jó ötlet, és főleg hogy Gudrun... ohh! :-)