még megpróbálhatom széppé tenni csak a párkányt,
összehajtogatni csak a törölközőket,
csak ezt, csak azt,
s míg hagyom, hogy ily praktikus kedvességek építsék újra, mit lerombol bennem a reménytelenség,
úgy épül fel kicsit mindannyiszor Isten országa is,
mert minden kovászban ott van a kenyér ígérete, vagy a kakaós csigáé,
s minden csipet sóban az étel íze, ma például a brokkoli krémlevesé,
s minden apró mustármagból lehet még terebélyes fa,
majd egyszer, egy szép napon,
s égi madarak szállnak akkor alá, hogy fészket rakjanak az ágakon
( íródott ma este, a konyhámban uralkodó áldatlan - vagy éppen nagyon is áldott - állapotok s a Máté evangéliuma 13:31-33 csodálatosan szép szövege alapján)
