Mindig eljön az a pont, ahol, ha nem figyelünk, széteshet minden. Egészen apró dolgok miatt lehet rossz a kedv, még a világ egyik legszebb helyén is.
De ugyanez a pont lehet esély is. Áldás. Valami nagyon jónak a lehetõsége is. Nem rajtam múlik. De annyit megtehetek, hogy javaslom, süssünk palacsintát. Gyújtsunk gyertyát. Fõzzünk teát. Üljük körbe az asztalt, s meséljünk régi történeteket. Legyünk még egy kicsit együtt, mielõtt a gyerekek mind felnõnek és szétszélednek.
Valamelyik kisasszony jövõ héten útrakel, s majd december elején jön csak vissza.
"Karácsony elõtt hazajövök" - ígérte. "Az Advent ugyanis mindig nálunk a legszebb."
M
6 comments:
<3
úgy örülök, hogy elolvasod Edith Eva Eger könyvét
szépek a lányaid
szép a gyertyafény
gyönyörű az a vidék
érezzétek jól magatokat
ez a lényeg
♥
Imádom a soraidat. Jó látni, hogy olyan könyvet olvasol, amelyről fejjel lefelé is rögtön kiált az A betű, amit én annyira imádok, és annyira az enyém, mert magyar vagyok és szeretek magyar lenni. Egy könyvcím, ami úgy kezdődik A - az kincs. :) (A szót először nem láttam mögötte, aztán azt is "megfejtettem.") Kívánom, megszülessen meg ezen a helyen is a PILLANAT. :)
Nem Anonymus vagyok: Asztalos Éva
Jaj, Márta! Zépek ezek a sorok (is). Az jut eszembe mindig, ahányszor a blogodat olvasom, amit nemrég találtam valahol: "Csinálj valamit minden nap. És ha nem is tudsz nagy dolgokat csinálni, akkor csinálj kis dolgokat nagyszerűen." - Te olyan nagyszerűen csinálod az egészen kicsi dolgokat is, hogy a sok apró, szerény részletből egészen nagyszerű kép bontakozik ki végül.
Milyen hangulatossá varázsoltátok az otthont a gyertyákkal! Annyira jól érződik a képeken is: kint zord idő, bent barátságos meleg :o)
A palacsinta is nagyon jó ötlet volt! :o)))
Koszonom nektek!
Post a Comment