Thursday, October 2, 2008
Szerintem
jó ötlet, ha van a gyerekeknek zsebpénzük, mert általában úgyis sajnálják elkölteni, és amikor például véletlenül zárolják a férj nevére kiállított bankkártyát, amit csak személyesen lehet feloldatni, de szegény férjnek dolgoznia kell a bank nyitvatartási idejében - na, akkor az éhhaláltól menthet meg az a kis zsebpénzecske.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
9 comments:
:-D
szoval nem te vagy az egyetlen, aki le tudod blokkoltatni a bankartyat. En egyszer megcsinaltam azt, hogy emlekeztem a kodra es bevertem, es nem jo, es megint es harmadjara... es aztan beszippantotta es aztan el kellett menni erte, es kozben az is eszsembejutott, hogy en mind a masik bankkartyam szamaival probalkoztam, mert hat ezert nem jo ha ket bankartza van. No de ha nem lett volna kett, meg a Csongiet irtam volna be.
hehe, emlékszem gyerekkoromban mindig az összes zsebpénzemet kölcsönadtam anyuéknak:))))
Tiszta gonosz napom van (még intoleráns is), de most hogy olvastalak, totál lehiggadtam. Ezért szeretlek olvasni. :o)
Nem értem a kettővel előtti bejegyzésedet: Az nem elkötelezettség, hogy a gyerekeidet neveled és a beilleszkedésüket segíted? Nem beszélve arról, hogy bár most nehéz nekik megtanulni a nyelvet, de az a leghasznosabb tudás, amit nyújthatsz a gyereknek. :o) Miért kéne mindenkinek "fontos embernek" lennie? :o)
Eszembe jutott, hogy Kormos Istvánnak (?) van egy meseregénye, a címe: Morgató. Egy családról szól, akik a családfőt követve Németországba költöznek. A kislány nehezen illeszkedik be az új környezetbe és kap egy kutyát (ezért morgató a címe).
Ez a kutyás ez most apropó volt? Kicsit sok lenne egyszeriből belőlük :)
Azt hittem, ilyesmire csak én vetemedek. :o) Én is rendszeresen kölcsönzök L.pénztárcájából, a mi családunkban csak neki van kápéja. Azért vissza is szoktam adni ám! Idôvel... :o)
:)
Én se szeretnék kutyát (pláne, hogy már a pelenkás korszakon is túlvagyunk, csak nem kezdem előről egy ebbel), csak eszembe jutott ez az aranyos regény. :o)
előről = elölről
Fene tudja, hogy mire gondoltam, amikor képes voltam ezt leírni. :o)
Post a Comment