Friday, November 13, 2009
Egyszerűen
nagyon szépnek találom, mikor egy német kislány magyarul akar tanulni Sára kedvéért, (kétszemélyes nagggyon titkos társaságot alkotnak amúgy :)), és egész délután tartó, zárt ajtók mögötti gyakorlás eredményeképpen végül felolvassa nekem a Arany Lacinak c. vers első kilenc sorát, aminek eredményeképpen végül én könnybelábadt szemmel odaadom nekik a saját titokban tartogatott csokimat.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
6 comments:
Hú, az én szemem is könnybe lábadt volna. Jujjj, kirázott a hideg, nagyon szép...
Igazán megható!Én is örülnék - még itt is, valaki miattam magyarabbul beszélne...
Megérdemelte azt a csokit, a könnyeket méginkább.
Jaj, annyira jó lenne megint kislánynak lenni...
Te vagy a kislányok titkos barátnője..) Nagyon szép történet!
Márta, azt hiszem, ez a legszebb/legjob leg-leg-leg-bejegyzésed! Nehéz lesz megdöntened saját rekordodat :-)))
:)
Post a Comment