egy-két hét kicsit esősre és hidegre sikeredett, de nem baj, mert így is sikerült komplett bevetnem a zsebkendőnyi kertet, sőt többet mondok, a dughagyma már bújik is. A játszótéri kisfiúktól vásárolt aranyesővesszőn pedig új leveleket vettem észre, így most már merek reménykedni, hogy szeretni fogja itt nálunk. Borostyánt is szedtem az erdőben, mert azt is szeretnék felfuttatni ide-oda.
Igen, én is meg vagyok hatódva és elnézően mosolygok a saját magam bizakodását látván.
Ma reggel nagyot rohantunk az iskolabusz után, mert túl sokáig simogattuk a szomszéd utcában a fekete cicát. Anna Pamacsnak hívná a cicáját, ha lenne olyanja, én pedig inkább úgy, hogy Karamella.
Monday, May 17, 2010
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
8 comments:
A fekete cicust mi sem bírtuk volna kihagyni. :o)
További jó kertészkedést és sok örömet hozzá!
A három tündérlányka.....:)
Gyönyörűek a fotóid!
Milyen kapu ez? Csak nem a kerteteké?Nagyon tetszik!
nagyon szép nevek! lennének...
a mi kutyánkat - ha lesz olyan- Péter Caspiannak fogja keresztelni. A macskát Krisztián Fekete Szakállnak...
sőt odáig fajultak a tervezgetések, hogy kellene egy kecske is, mert ki lesz hiányában Miraz, a bitorló?
A tulipános képed...maga a csoda!
Ha nő lennék, olyan lennék, mint Te...ilyen Anya...
Szeretettel,
izi
szerintem a Marcipán is nagyon jó macskanév. (a karamellárol jutott eszembe)
jó lehet ott kinn reggelizni ebédelni uzsonnázni...:)
Mammka, ez a faragott kerítésféle a kerti házhoz tartozik. Nekem is nagyon tetszik. :)
Köszönöm a szép szavakat, mindegyikőtöknek.
Post a Comment