Bolhából elefántot

csinálni könnyű.
Nem kell hozzá művészet. Nem kell hozzá más, csak én, s még valamilyen egészen egyszerű, mindennapi esemény. Valami, amit már megszokhattam volna, amivel kapcsolatban lehetne már több eszem, valami, amin majd, utólag, egy megfelelő messzeségben lebegő szép napon nevetni fogok talán, úgyis. Most még nem. Most sírok, panaszkodok, sóhajtozok, elrohanok, visszajövök, drámajelenetet rendezek, előadom a hattyú halálát, sajnálom önmagam.
Bolhából elefántot csinálni könnyű, nem kell hozzá művészet.
Ezért mostanában inkább azon gondolkodom, iparkodom, arra törekszem, azon igyekszem, s legnagyobb kudarcaimat is akkor szenvedem el, mikor azzal próbálkozom, ami majdhogynem lehetetlen: csinálni inkább elefántból bolhát.