Wednesday, July 4, 2007
Legyen már
vége a mai napnak! S mindenki örüljön, hogy ma nem lát engem személyesen, mert lehet, hogy egy tüskés kisdisznócskát látna csak, semmi mást. Fogjuk a fronthatásokra vagy akármire. Ma senkise fogadott szót nekem, senkirese mondhatom, hogy nem veszekedett sőt urambocsá' verekedett, s aki most nem akart nyavalygást hallani, az jobban tette volna, ha ezt a pósztot el se olvassa. Na.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
5 comments:
Jólvanna, nem szúrok senkit. Csak hosszú volt a nap, és esős, meg minden, de ha lesz időm kicsit gondolkozni, ha elcsendesedik a zsivaj, mert abból sok volt ma, akkor jobb lesz :)
Nekem meg túl rövideknek tűnnek a napok. De lehet, azért, mert én sokat lopom őket, s ettől megrövidülnek.
Én szeretek nyavalygásokat olvasni, mert legalább láthatom, hogy nem vagyok egyedül:)Én is sokszor érzem így magam, csak még vagyok annyira képmutató, hogy nem teszem ki a blogra, vagy mire írni kezdek, lenyugszom.
Emi
Én is le akartam törölni, de aztán azt mondtam, üsse kő, ez vagyok. Senkise kövesse példámat.
Na, ez ellen hogy senki se kövesse a példádat, tiltakozom! Minél több nő kövesse csak a példádat, s az mindenkinek jobb lesz. Akkor lehet, még mi férfiak is megmenekülünk :P
Post a Comment