A mai napom

jól elrepült, pedig tényleg alig csináltam valamit, ügyeket intéztem, meg miegymás, voltam németórán, vásároltam, s mindjárt itt a vége, fuss el véle. Hétvégén, pontosabban vasárnap, megkezdjük a kéthetes szabadságunkat, hazamegyünk Anyuékhoz, hegyet mászunk, sátorozunk a gyerekekkel, ilyesmi. Ha valaki csatlakozni akar hozzánk bármelyik programban, az jó lenne. Csak ez a csomagolás ne lenne előtte. Már el is kezdtem a fejfájást. Az valami elképesztő, hogy bármilyen rövid útra, de ez nem is lesz rövid ráadásul, mennyi hóbeleváncot össze tudunk pakolni. Illetve csak én, mert senki más nem érez affinitást a csomagoláshoz ebben a családban. Nade, tegyük a dolgunkat, Barátaim, ne lankadjunk! Tartsuk a tempót!( Ki tudja, kinek a szavait idéztem az utolsó két mondatban? :))