További saját magam sajnálása helyett inkább előveszem a nyári képeket és mesélek kicsit. Tarts velem, te nyájas olvasó, ebben a szelíd módjának a feldolgozásának a szomorúságos hangulatomnak.
Szóval. Én nagyon megszerettem a mediterrán helyeket. Eddig ugyan még csak egyetlenegy mediterrán helyen voltam, de ezt extrapolálom az összes ilyen sarkára a világnak.
Én köztudomásuan hétalvó vagyok, ( csak sohase hagynak ezen szenvedélyemnek hódolni), Horvátországban mégis minden reggel korán keltem, s míg a többiek aludtak, én olvastam. Vagy pedig elmentem dinnyét venni és bóklászni a környéken, meg fényképezgetni. Egy ilyen sétán láttam ezt a szép kis házat. A régi házaknak mind ilyen kőből készített teteje van.
Ezt a képet egy hajókiránduláson csináltam. Mi a távoli, szemben levő parton laktunk amúgy, ahonnan minden este láttam a szemben levő Brac szigetének a csücskében ezt a kis világítótornyot. Ez az én saját világítótornyom, jó volt közelről is látni.
Annyira szeretem ezeket az ablakokat. Azt hogy fazsalusak és azt, hogy nemcsak dísznek vannak. Az ottaniak teljesen belakják az ablakokat (is).
A következő két kép nekem nagyon tetszik. Hogy ilyen kicsi oltárszerűségeket alakítanak ki a ház falán vagy egy magas kőkerítés sarkában, szépen elrendezik...nekik ez fontos. Szerintem aranyos.
S ha már mediterrán valami, akkor onnan nem hiányozhatnak a szűk utcák ( s szemközti ablakokkal:) és a száradó ruhák.
Ez Dubrovnik. Azzal a sok szép régi, most is jól belakott kőépülettel. Feltétlenül vissza kell mennem oda. Most csak végigrohantunk rajta, pedig én szeretek ráérősen bámészkodni.
S amiről beszéltem már: mindenütt kőépületek, zsalus ablakok, virágok és száradó ruhák. (Aki hozzám hasonlóan szereti az apró részleteket, kattintson rá a képekre, mert különben nem fogja látni, hogy a virágok mellett-mögött befőttesüvegek is vannak...:)
9 comments:
nagyon jok ezek a kepek, Marta! :)
Jó volt nézegetni a képeket, és azok a befőttes üvegek...
Különben az eső és a vihar hamar átjöttek hozzánk tőletek az este, mert csak arra lettünk figyelmesek mennyire fúj a szél, aztán esik. :)
Fantasztikusak, köszi, hogy megmutattad! De jó lehet ilyen helyen élni, nem csak nyaralni...
O, de jo ezeket nezegetni. Eszembe juttatja a naszutunkat Del- Franciaorszagban. Ott is ehhez hasonlo kohazak, zsalugaterek, szuk utcak, stb. Mar uuugy varom, hogy visszamenjunk, talan jovore hatha osszejon.
Orom volt nezegetni! A befottesuvegeket is! :)
Nagyon szép ez a hely, és nem utolsó sorban romantikus:-)
oooo, Marta.. ezek a heleyek... szivem csucske!!! Montenegroban voltunk naszuton, az is teljesen ilyen, es azota is vagyom vissza, es azota vagyom Horvatorszagba is. Ez egy csodalatosan szep csucske a vilagnak. Szepteberben tervezunk egy Dubrovnik es attol delre, at Montenegroba utiranyu kirndulast,es a kepeket megnezve elfogott a vagy ujra.... Eloszor nem ertettem, h teritik ki olyan lehetetlen helyekre a ruhat, aztan rajottem :). Nagyon jo kepek! Kosziii !! zerge
gyönyörű képek...:)))
és remélem közben a szomorúságos hangulatod is tényleg elszállt:)))
Köszönöm a mindenféle szép szavakat. :)
engem az foglalkoztatott, hogy szedik be a ruhákat?? persze az fel sem ötlött bennem, hogy nem maguktól termettek oda...
Post a Comment