Itt

üldögélek a konyhaasztalnál, nézegetem a felhalmozódott postát, hallgatom a németországi madarakat, - s természetesen már az éjjel, sötétben megnéztem a virágaimat is - meg aztán iszom a teljesen ízetlen kávét ( apropó: kávésdobozt hűtőben legjobb tartani, különben három hét alatt, hát meg amúgy is teljesen elmegy az íze, csakhát én ezt jól elfelejtettem...) Nem akartam ám ilyen korán kelni, mert nagyon későn feküdtem le, de ha már úgyis felébresztett egy telefonhívás...meg aztán bevallom férfiasan, nagyon hiányzott már a mindenségnek ez a kis rózsaszín sarka. Köszönöm a mindenféle kedves kommenteket, a mindenféle kedves díjakat ( még nem volt időm igaziból átolvasni a bejegyzéseiteket, de többfele is láttam ilyesmiket, köszi mégegyszer, nagyon értékelem őket...), s akkor én most igyekszem megint belakni ezt a blogot, s nem elriasztásképpen mondom, de hamarosan mindenféle képes beszámolók fognak következni. :)