lassan készülnünk kellene a hamarosan kezdődő iskolára, de na... Inkább a megkezdett nagytakarítást csinálgatom, igaz nem sok látszattal, s azt is megmondom, miért nem. Mert mindig felborítjuk a szép kis rendet-tisztaságot. Ugyanis ha mindig csak erre figyelnénk, akkor soha nem sütnénk például csokis muffint. Mondjuk ezt Sára sütötte, én csak néztem. :)
Ma pedig elmentünk áfonyát szedni. Ez egy szörnyen szaporátlan foglalatosság amúgy, de arra gondoltam, ha csak egy pici üveg lekvárt főzhetnék, annyira boldog lennék, ugyanis én még soha nem ettem ilyet.
Aztán mikor összeraktuk amit szedtünk, pontosan 1 kg lett, s ebből négy kis üveg lekvár, plusz egy kis kóstoló. Most nem azért, de szerintem soha nem ettem még ilyen finomat...annyira szép a színe és finom, intenzív az íze! Azt hiszem, majd csak karácsonykor ha eszünk belőle, mert az ilyen finomság igazán csak ünnepnapra való.
Tuesday, July 28, 2009
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
13 comments:
Hogy milyen ugyes a nagylanyod! En is elobb sutottem, kesobb tanultam meg fozni.
Amugy en sem probalkoztam meg a lekvarfozessel, de kitudja...
Ugyesek vagytok!
Ügyesek vagytok!!! Az áfonyalekvár nagyon finom rántott sajttal. Gyergyóba mi is szedtük sok áfonyát elég furcsa fésüszerű eszközzel, úgy kicsit szaporábban ment. További szép nyarat!
milyen nagy kincs az áfonya ott, ahol nincs:) itt errefelé, van bőséggel, hála Istennek, elég olcsón hozzá is lehet jutni; általában lekvárnak, kompótnak és fagyasztóba is teszek. lehet áfonyás muffint is készíteni :)
hát ha karácsonyig meg tudjátok őrizni, nagyon ügyesek vagytok:)
én is főztem néhány üvegnyi áfonyalekvárt,de nemmondommeg hány nap alatt elfogyott:)
Na jó, a négyből az egyiket tényleg megkezdtük már....
Takarítás?
Sára?
Hűha:)
A lányomat is Sárának hívják.
Jah, és valami takarításos blogot írok:D:D:D
Ügyes lányod van, nálunk még több galibát jelent mint segítséget, ha segít a pöttöm, na de majd pár év múlva...:-)
Hát...a galibás időszak feltétlenül szükséges, azt nem nagyon lehet megspórolni. :)
Pi, rettentő sok az egybeesés, de én azért soha nem fogok gyomírtót enni...:)))
Nagyon ügyesek a lányaid. Gratulálok :)
Az áfonya pedig egészséges. Fogyasszátok egességgel :)
Én se ettem, csak annyira meleg volt, hogy gondoltam találok valami indokot arra, hogy megfürödhessek a garázsban:)
Szervusz Márta,
sokat olvasgatom én is a blogodat...kb. 3-at követek figyelemmel a neten. Szeretem a szavaid ízét, és az öszinteségedet...így valahogy. Marty-nak pedig mondanám, hogy annak ott Gyergyóban kukujzaszedö vagy -fésü a neve...Aztán azt tudjátok-e, hogy a mértéktelen kukujzafogyasztás székrekedést okoz? :D
Szia :)
Iiigen, én hallottam valami ilyesmi hatásáról az áfonyának :),( és nagyon tetszik a "kukujza" is, nem hallottam eddig ezt a szót).
mi is Gyergyobol hoztuk az afonyat, minden evben, amikor arra jartunk. Nekunk, ha nem volt fesunk, elvittunk egy ketliteres palackot, es abba beleszedegettuk az afonyat a hazaindulas elotti szabad delutanon. :) Aztan anyu otthon megfozte. :)
Post a Comment