Viszont, minden rosszban van valami jó is: a gyerekek igazán szép kis kuckót építettek maguknak és lassan levelet bont a múlt vasárnap hazahozott ágam.
S mindez belefért egy vasárnap reggelbe, így ahogy mondom.
Ilyesmik vannak.
Sunday, March 14, 2010
Mostanában
semmi sem sikerül, aminek nekifogok. Elkeserítő, mit mondjak. Ha mindent megteszek a családi harmónia érdekében, akkor a gyerekek elkezdenek civakodni. Ha elhatározom, most aztán mindenképpen türelmes anyuka leszek, perceken belül én is kiabálok. Mikor valamilyen oknál fogva úgy gondolom, egy ideig nem kapcsolom be a számítógépemet, hogy csakis imádsággal, elmélkedéssel töltsem a máskor netenlógással töltött időt...mit is mondhatnék, hát itt vagyok. Nem vagyok én sem jobb a deákné vásznánál.
Viszont, minden rosszban van valami jó is: a gyerekek igazán szép kis kuckót építettek maguknak és lassan levelet bont a múlt vasárnap hazahozott ágam.
S mindez belefért egy vasárnap reggelbe, így ahogy mondom.
Ilyesmik vannak.
Viszont, minden rosszban van valami jó is: a gyerekek igazán szép kis kuckót építettek maguknak és lassan levelet bont a múlt vasárnap hazahozott ágam.
S mindez belefért egy vasárnap reggelbe, így ahogy mondom.
Ilyesmik vannak.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
8 comments:
Hu, de koran kezdodik nalatok a vasarnap reggel, es hu de sok minden jar a fejedben Marta :)Add at magad a pillanatnak, mondanam, de mar meg is tetted:) Az en hazahozott agam pedig ma reggel bontja az elso feher viragait. Csak emiatt nem fekszek vissza aludni es kezdek neki varrni. Szep vasarnapot nektek!
Hm... hasonlóképpen, én is, igen.
Nézz be hozzám, éppen most írtam be egy rövid Pilinszky verset, aktualitása? A mai nap.
Átérzem a leírtakat. Saját hibámból nem mentem el a gyülekezetbe. Éppen egy igehirdetést hallgatok, és sajna mit csinálok közben: netezek. Komolytalan vagyok. Vagy, ahogy te írtad, nem vagyok jobb a deákné vásznánál. De azért csodálatos, hogy mindig van lehetőség az újrakezdésre, mindig van reményünk. Mint abban a kibontakozó ágacskában is. :)
"If you know why you failed, you can no longer call it a failure."
Thanks!
na, de azért legalább gondolkozol azon, mi lenne a jó. és azért már az is valami. tudod, az elsö lépés a felismerés... ezt persze pont én mondom, ai hétvégén annyit görnyedt (már megint) a laptop felett, hogy most a nyaka is fáj. a munkahelyen meg muszály görnyedni, na...
Bea, tényleg korán kezdődött,a férjem korán indult ügyeletbe és akkor már mindenki felkelt...hát így sikerült.
Úgy látom, mindenki úgy érzi, túl sokat netezik. De az sem járható út, számomra nem, hogy akkor mától fogva egyáltalán nem.
Tegnap aztán sokat olvastam, voltunk istentiszteleten, szóval helyükre zökkentek a dolgok...Ma pedig, nem hiszem el, megint esik a hó. :)
ugyanígy érzek én is...
Post a Comment