Friday, March 12, 2010

Nem tudom, mikor

írok majd megint ide, de addig is bemásolom az egyik legkedvesebb versemet. Nagyon szeretem, minden egyes betűjét.
Majd a kép után lesz. :)



Pilinszky János:

Egy szép napon

Mindig az elhányt bádogkanalat,
a nyomorúság lim-lom tájait kerestem,
remélve, hogy egy szép napon
elönt a sírás, visszafogad szelíden
a régi udvar, otthonunk
borostyán csöndje, susogása.

Mindig,
mindig is hazavágytam.

8 comments:

Nyárády Károly said...

Hát Te is, Kedves Húgom?

marika said...

én is egyet átérzek minden egyes szavát!!!!

marika said...

na...ez jól elirtam:( azt akartam irni egyet értek...aztán átérzek...na...remélem érted te:)

márta said...

Én is, Károly bátyám. :)

Hogyne érteném, Marika. :) Ha a betűket is összevisszakeverted volna, akkor is értettem volna. :)

Monika said...

Hú,annyira tudta Pilinszky mit kell írni......Ezt a versét nem ismertem...Nagy szeretettel gondolok Rád!!!!

Kóczi Csilla said...

Megtalált. Eltalált. Köszönöm.

Ilyés Zizi és Tibor said...

:) ez szep volt!

Vike said...

De szép! Eddig nem ismertem. Köszönöm, hogy megosztottad velünk. Én is vágyódom...