Saturday, March 20, 2010

Majdnem két éve

mondogatom, hogy gyűjtöm a régi képeslapokat. Mindezt anélkül, hogy akár egyetlen darab ilyen képeslappal rendelkeztem volna. Ma egy bolhapiacon vettem néhány régi képeslapot, fényképet. Nem sokat, mert a gyűjteményt apránként szokták felépíteni.
Ha a mai napnak lenne színe, akkor ilyen szép ódon kastélyos, otthonos szín lenne az.





4 comments:

Monika said...

Te sem alszol,te drága?:)
Nagyon szeretem én is a régi képeslapokat!!!!!Szép képeket tettél fel nagyon!

ORsi said...

az a kanyargós út nagyon szép. és aaz egybefonódott két fa is. nem beszélve arról a barna virágról (mi lehet annak a neve?)

Kóczi Csilla said...

Ó, az a cakkos szélű fénykép! Nagyikámról őrzök néhány ehhez foghatót.

Edit said...

Kedves Marta!

Egy ideje olvasgatom mar a blogodat, de csak most irok eloszor kommentet. A kepeslapokat en is szeretem, gyujtom is oket. Kulonosen amiota messzire (=kulfoldre) koltoztem otthonrol, s nincsenek korulottem csaladtagok, baratok.

Ha esetleg az uj kepeslapok is erdekelnek, nem csak a regiek, es megirod nekem a cimed, szivesen megleplek nehany szep lappal :)

Edit (edit . stitching @ gmail . com szokozok nelkul persze)