A városból jövet, az erdő kanyargós útján autózva, a magas fenyők miatt kissé recsegett a rádió. Egy orosz komponálású dal szólt éppen, Simeon dala, hárfakísérettel előadva: Most bocsátod el, Uram, szolgádat békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél..., a recsegés miatt kicsit régimódi hangzása volt...a modern eszközök ilyesforma régiessége néhány percre egy új világot hozott létre a kétféleségből, csak ott, csak nekem. Nagyon szép volt.
Még befejezetlen, saját készítésű kis ajándékaimmal foglalatoskodom esténként. Kötök-varrok, míg itt nem ér az éjfél.
A megmaradt adventi percek minden tűnékenységükkel együtt drágák nekem. A kudarcaim, unalmasságom, a gyerekek civakodása, az én civakodásom - mindezek nem bántanak már. Ha megláthatom és felismerhetem, mint Simeon, akárcsak egy recsegő rádióban is az Úr érkezését, bátran hallgathatom a karácsonyi üzenetet, mert az enyém, nekem is szól.
5 comments:
Most egyszeruen csak ennyit irhatok:No coment.
drága Márta:)
legyen olyan áldott és szép karácsonyod, mint amilyen áldást osztogattál nekünk kis írásaiddal minden adventi napon:)))
nagyooon aranyosak a lányaid azon az első képen:) biztosan nagyon szépen énekeltek:)))
szeretem lelked gazdagságát és azt ahogyan a gondolataidat megfogalmazod és megosztod velünk:)
milyen szép az, amikor az arcokról a boldogság sugárzik:)
...épp a karácsonyi magyar rádióadás előkészítéséhez akartam fogni...imádkozom, hogy az is szeretetet hirdessen
De szépek ezek a lánykák!...:)
épp ugyanilyen ksi fekete ollóm van nekem is a sok másik között, amiket sokx nem találok, de ez majdnem mindig ott van a fürdőszobában (vmi hajvágó géphez adták anno)haha..:D
Karácsonyfát tegnap díszítettük a gyerekekkel mi is, irtóra élvezték:) (ici-pici vagy 100cm magas és mű, s mindig mikor elmegyek a favásár mellett eszembe jut tán mégis igazit kéne venni, de már nem teszem sztem idén sem...)
elkezdett, vagy el sem kezdett, csak kigondolt saját készítésű dolgaimmal hasonlóan vagyok, érzek, kicsit sajnálom, h nincs több idő és 7köznapi civódások közepette energia sem, ez az igazság, ami sikeredett, arra büszke vagyok, ami meg még nem, hát azt megpróbálom nem nagyon bánni, ill.nem görcsölni semmin!
sok szeretettel ölellek,
Hajni
Annyira szépen tudsz írni!
Post a Comment