Friday, July 6, 2007
Na, hát itt vagyok,
megvagyok, iszom a finom kis kenyai kávét egy bögréből, ami bár cicás, de nem az igazi. Még keresem az igazit. Nemrég kivittem Ildikót és Magdit az állomásra, ők voltak a vendégeim, remélem, jól érezték magukat , mert én örültem, hogy itt voltak :) Hoztak a lányoknak egy szép kis babaházat, most is azzal játszanak. Kissé kába vagyok, de ez nem újdonság nálam, idejében kellett volna lefeküdni, de ez szerintem sose fog sikerülni. Nameg, talán nem kellett volna ma annyit hintáznom, mert utána olyan lettem, mint az a zokniba gyömöszölt macska, aki bár lány volt, mégis Fernandónak hívtak, és egyszer valami lókötő fiúk jól megforgattak aztán útjára engedtek, aki látott már ilyet, tudja miről beszélek...
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
1 comment:
szegény Fernando. Ahányszor ezt a nevet hallom, mindig a cicátokra gondolok:))
Post a Comment