Saturday, November 7, 2009
Nézzétek
el a lámpásmániámat ezekben a napokban, de például mióta a múlt évben összevesztek a gyerekek a Márton napi menetben az egy szem lámpásunkon, azóta vártam az idei novembert, mikor végre mindenki saját lámpással mehet majd felvonulni. Ma lettek készen, már csak pici gipsszel akarom rögzíteni a mécseseket a lila-fehér gömbök alján, hogy ne csúszkáljanak majd összevissza. Magamnak is készítettem egyet, mert ilyen nagy gyerek vagyok én még mindig titokban, és ennek is megvan a maga haszna és szépsége, mert a gyerekek kis barátnője is szeretne velünk jönni, így hát jól neki adom majd a lámpásomat. Az ember nem magának ültet fát, nem magának vesz csokit és nem magának fabrikál lámpást. :)
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
10 comments:
Az üveges leveles szépség, hogy készült? A leveleket az üveghez ragasztottad?
nagyon ügyes vagy!Gyönyörüek lettek!
Közös munka volt, Marika. :)
A kissé lepréselt leveleket egyszerűen az üveg külső falához ragasztottam.
Az üveges nekem is nagyon tetszik! Ilyent én is csinálok egyszer!
Nagyon szépek! :-)
Én azért vitatkoznék a "nem magának vesz csokit" kijelentéssel... ;-)))
Az üveges nagyon nyerő nálam is!
És csoki ügyben Zsizsával értek egyet. :))
Csodásak lettek, ügyes vagy!!!
Szia! Nagyon tetszenek a kezzel keszitett szepsegeid. Erdeklodnek hogy a szappanjaid hogy sikerultek? Szeretnek en is kesziteni, de sajnos nem talalok receptet amibe kecsketej is kell. Elkuldened nekem? Elore is koszonom.
Cs, igazán jó szappanom még nem sikerült, de dolgozom rajta. Elérhetőséget pedig nem adtál. :)
Ohh bocsi :) csipke2@gmail.com
Mi baj azokkal a szep szappanokkal hogy nem lettek jok? Szinte harapni valok :)
Post a Comment