Szeretem a nappali padlóján felszervírozott teát.
Thursday, March 11, 2010
A matematika
nagyon szép és érdekes tudomány ( csak ahogy Rosa mama is megmondta, azt még nem találták fel, viszont addig is élni és matekezni kell). Én tudom, hogy így van, és méltó dologért hullajtanak annyi keserves könnyet az én kis lánykáim. Mire kész a lecke, a nap is lemegy. S hogy a kicsi és nagy bánatos szívek felderüljenek kissé, teapartit rendezünk a nappali padlóján. Végezetül zongorajátékkal kísért egyszerű kis dalokat hallgatunk.
Szeretem a nappali padlóján felszervírozott teát.
Szeretem a nappali padlóján felszervírozott teát.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
12 comments:
HAAAAAAAAAT!
irigylesre melto,nagyon edesek vagytok.
Én meg azt szeretem nagyon, ahogy te ezt az egészet leirod!!:)))
:-D
Márta,te nagyon széppé tudod tenni az életet és különlegessé!!!!Kiváltságosak a lánykáid,hogy ilyen anyukájuk van.:)
Márta, úgy szeretnék én nálatok kislány lenni! Lehet? Naaaa!:)
Lesz mire visszaemlékezniük felnőtt korukban:-)
Jaj, de jóóóóóó :)
Én is azt akartam rögtön írni, hogy szívesen lennék a lányod! :-) Utána viszont eszembe jutott, hogy anyukámat soha senkire nem cserélném el, úgyhogy patthelyzet. :-)
Az biztos, hogy megkapják tőled az útravalót az élethez. :-)
De jó nálatok,és de jó nektek! Vajon nekem hány lányom lesz? :) Hát ha majd teázom velük, biztos eszembe fogsz jutni, és "leköltözünk" majd mi is a padlóra!
Nagyon szeretem a blogod, egyik kedvencem, és bár ritkán hagyok megjegyzést, mindig olvaslak!
:)
Úgy-úgy, tanuljátok el a bolondságokat tőlünk.:)
nem bolondsagok ezek :) csak kis pillanatnyi oromok :) amikrol te gyonyoru szosszeneteket szosszentesz
Post a Comment