Friday, April 9, 2010
Eléggé
fázós vagyok. És nem is értem, miért nem használtam eddig a régi pihepuha vállkendőmet. Olyan jó újra felfedezni régen nem értékelt dolgok nagyszerűségét. Rég nem használt hímzőkereteket használatba venni, ajándékba párnákat kapni. Bár igazából egyáltalán nincs sok dologra szükség, csak egy kis békességre meg hát egy kis boldogságra.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
10 comments:
"Olyan jó újra felfedezni régen nem értékelt dolgok nagyszerűségét."
Én meg úgy tudok örülni amikor ilyeneket irsz!
En beleszerelmesedtem a parnahuzataidba....Boldogga tesz, ha csak rajuk nezek!:)
Szokasod szerint ujbol megleptel, mint egy tavaszi viragoskert mely a viragok ozonevel, frissesegevel boldogit.
Akkora örömet szereznek az irásaid!!!! Mindig nagyon várom és nagyon nagyon örülök, ha látom, hogy irtál!!!
Áldott hétvégét kivánok Nektek!
Gyönyörű párnáid vannak! S ügyes lányaid!
:)
Az írásoddal egy kicsit a mi vállunkra is terítettél a vállkendődből! Köszönöm! :)
meg hát egy kis boldogságra....:):):)
:-) nézz be, kérlek hozzám! :-)
aha, nagyon jóláll az a kötött vállkendő, nekem is vannak ilyenek, én kaptam őket, nincs időm a kötésre. De azok a magyarírásos párnáid, igazán eredetiek, nekem is kéne ilyesmi... mostmár én is próbálkozom egy kis írással, remélem belejövök idővel...
Post a Comment