olyan külföldi blogíró, aki nagyon kedves nekem. Nem értem egy szavát sem, de mindig az ő képeit, írásait nézem meg először. Nem ismerem, nem is akarom megismerni, egyszerűen csak örülök, hogy van és szomorú lennék, ha nem lenne.
Ez egy olyan gondolatnak a kezdete, amelynek nem akarom mondani a folytatását.
Nehéz velem mostanában szót érteni.
Inkább beszéljünk a kertről.
Van itt ugye ez az incifinci darabocska kert nekem és mégis: milyen nagyon fáradságosan művelem meg. Nem is nevezhető művelésnek, tökéletesen tisztában vagyok dilettánsi minőségének a kertészkedő képességeimnek.
Mostanában ások. A kertnek azt a részét ásom, ahol legagyagosabb a föld, pedig oda tervezek veteményezni. Itt hűvös az éghajlat, még csak mostanában veteményeznek a népek. Rossz sejtéseim vannak a termést illetően. Na szép.
Ásni esőben is jó. A lelkemnek pedig akkor is szüksége van erre, ha újfent csak egy cukkini lesz az egész évi munkám gyümölcse.
Monday, April 26, 2010
Van egy
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
8 comments:
Hat ezek a kepek.....!Olyan kedvesek!
az utolsó tetszik nekem a legjobban. de annyit elárulsz, hogy melyik az a blog? ha vannak benne szép képek, belenéznék én is. az olyan pihentető!
NE aggódj Mártám, mert nálunk is csak most melegszik az idő, és még vannak mások is akik most kezdik el a veteményezést, úgyhogy nem késő. És nálunk is olyan agyagos a föld, és ne mondjam, hogy milyen mély gyökerű gaz van, hogy nem tudom kihúzni a földből. De ennek ellenére én úgy hiszem lesz termés, azt mondják az ilyen földet szereti a répa, petrezselyem. És más zöldség is meglesz, én mindenfélét vetettem. Jó kedvet a munkához és jó pihenést utána!! Puszi
Ha csak egy cukkini lesz a munkád eredménye, Márta, abban is benne van az a csoda, hogy azt a kis semmi magot elveted és lesz belőle pár hónap alatt egy egész növény, ami talán még élelmet is adhat, mégha csak egyetlen vacsora erejéig is. Én ugyan a konyhakertet feladtam (nálunk színtiszta homok van, na az az agyagnál is rosszabb), de olyan nincs, hogy ha mást nem,legalább a petrezselyemzöldet ne termeljem meg a nyári főzéshez. Jó munkát!
Én sem ástam még fel a virágos kertemet..., de tervezem. A kerti munka nekem is jó kikapcsolódás.
Kertészkedj csak, Márta és sose mondj le semmiről, ami a lelkednek jólesik! Na és az a fotó, a Három a kislány a tetőn, hát azon még most is somolygok. :o)
:) jo ez a gondolatsor. A kert az kell, ezt en is mindig igy erzem, nem feltetlenul a termeeet, hanem a munkaert, a kikapcsolodasert. Az en vegletem nem az h nincs termes, hanem h nem hasznalom fel, ami megterem :-< ... A folyamat boldogit, az eredmeny nem fontos, lehet az akarmilyen... zerge
:)
Köszi, hogy hozzá(m)szóltatok.
Post a Comment