Kiderült, hogy 2003 novemberében Magyarországon is lehetett látni Északi Fényt, nem is akármilyet...Csak tudnám, hol éltem eddig, hogy csak majd' négy év késéssel szerzek tudomást róla. Most aztán várhatok, míg újra lesz...
Jó hétvégém volt. Anyu volt nálunk, pénteken jött és vasárnap már ment is. Annyira szeretett volna látni, hogy képes volt egy együtt töltött nap miatt megtenni azt az óriási távolságot, ami Hunyad és Pápa között van. Hozott egy csomó mindent: töltött káposztát, rakott káposztát, egy (levágott) pulykát,befőtteket...Mikor kérdezték a vámnál, hogy van-e nála sertéshús, azt mondta, hogy nem. Hát AZ tényleg nem volt, de minden más igen. Most egy hétig nem nagyon kell főznöm. :) Drága Anyu! Sok mindenben szeretnék hasonlítani Hozzá, abban, ahogy el tudott engedni, hogy éljem a saját életem, és abban, ahogy adni tud, nem várva érte semmit.
Most "A dzsungel könyve" hangulatban élünk tegnap óta. Ugyanis Sára megnézte az osztályával a musicalváltozatát Kipling művének , és azóta állandóan előadja a látottakat. Minden plüssállatka felvette az előkelő "dzsungel" előnevet, tehát van dzsungel-kutya, dzsungel-nyuszi, dzsungel-medve...
A német tanulást nagyon nyúzom, és egyedüli reményem abban a közmondásban van, hogy :"Evés közben jön meg az étvágy." Hát én "eszem", ha kell, ha nem, aztán majd csak megjön az étvágy is. Képzeljétek, a közgazdásznak úgy mondják, hogy der Wirtschaftswissenschaftler. Vicces nyelv ez a német...