Saturday, December 27, 2014

Gyönyörű


ez a kora reggel. Odakint azért, mert tegnap havazott, idebent azért, mert még csend van, és tea, és könyv, és bennem egyszerűen köszönet, hogy szép volt a karácsony. Nyugodt szívvel szoktam lenni nagyvonalú, mert tudom: attól még, hogy hol egyikünk, hol másikunk - én sajnos többször is - elrontja a hangulatot, még lehet mélységesen szép az ünnep. Folyton-folyvást egymás szeretetére és irgalmára szorulunk.
Mindenkitől távol, egyedül egy távoli világítótornyon könnyű lehet családanyának lenni. Onnan sokkal jobban tudtam volna szervezni szerény hétszemélyes ünnepünket is. Egyébként tudjuk: én lennék a világ legjobb felesége, ha nem lenne férjem, a világ legjobb édesanyja, ha nem lenne gyermekem, a legszuperebb meny, ha nem lenne anyósom-apósom. De van, hála Istennek, az Arment pedig, úgy tűnik, meg tudták írni nélkülem is. A karácsonyi idill ott kering mindenesetre valahol a  facebookon, nélkülünk.
Itt nálunk ilyenkor is kell mosogatni, békét teremteni, bocsánatot kérni s összeseperni a levert pohár szerteszét-pattanó darabkáit.
Ezért különleges ajándék egy-egy csendes kora reggeli óra: nem önzőség, hanem erőforrás. Mint ahogy az is, ha végül nem késsük le a karácsonyi koncertet a bazilikában. Igenis odaérünk, majd, miközben mit sem törődve azzal, hogy lassan megfagyunk, együtt énekeljük a tömeggel:
Venite adoremus, venite adoremus, venite adoremus Dominum...


12 comments:

Katalin said...

:)))hát nagyot nevettem, szeretem a humorodat:)))

Katalin said...

és még annyi, ennél csak annak a helyzete nehezebb, aki nem él együtt azokkal, akikkel összezáródik karácsonyra pár napra :))))


és a havad meg gyönyörű!♥


iri said...

gyonyoru a ho nalatok , nalunk inkabb sar lett belole!

iri said...

gyonyoru a ho nalatok , nalunk inkabb sar lett belole!

Annás said...

Boldog karácsonyt kívánok nektek :)

Piroska said...

..."nem önzőség, hanem erőforrás..."
Köszönöm, Márta! Erre fogok gondolni, amikor lelkiismeretfurdalásom lenne, pár nyugodt perc után, amikor csak magammal foglalkozom...

erika.vari@gmail.com said...

Köszönöm Márta a csodálatos sorokat és képeket! Elbűvöl engem. Ez milyen jó :) "A karácsonyi idill ott kering mindenesetre valahol a facebookon, nélkülünk.
Itt nálunk ilyenkor is kell mosogatni, békét teremteni, bocsánatot kérni s összeseperni a levert pohár szerteszét-pattanó darabkáit."

Anonymous said...

En minden sorodat, szavadat koszonom. Evek ota ez a blog ad erőt nekem.

marta said...

Igy az év utolsó napján megemberelem magam..és irok pár sort..Egyedüli blog akinek sokat köszönök..megirod helyettem is a gondolataimat..néha ugy érzem..jaj istenem Már a Márta meg is irta ezt..pont erre gondoltam..csak nekem nehezebben jönnek a szavak..az érzések viszont nagyonis,ugyanúgy ott vannak..Szeretetteljes Boldog Új Évet kivánok Nektek..és csodálatosak vagytok..Tényleg ki kellene adni könyvben..IGY lesz teljes..a havaid pedig megint elkápráztatnak..Millió puszi és ölelés....Másik Márta..

Katalin said...

Boldog Új Évet kedves Márta

Piroska said...

B-ízd
Ú-jra
É-letedet
K-risztusra

márta said...

Nagyon köszönöm nektek.